Language/Mandarin-chinese/Grammar/Time/hu

Innen: Polyglot Club WIKI
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
This lesson can still be improved. EDIT IT NOW! & become VIP
Rate this lesson:
0.00
(0 votes)

Time chinese.jpg
Hogyan kell kifejezni az időt és a időt kínai nyelven?

Helló mindenki!

A mai leckében megtanuljuk megtanítani, miként fejezzük ki az időt és időt a kínai nyelvben.

Szerkesztheti ezt a wiki oldalt, ha úgy gondolja, hogy javítható.

Az idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

點/点 (diǎn)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kínai nyelven a pontos idő (és nem az időtartam) a 點/点 (diǎn) :

Tell time chinese.jpg

  • 一點/一点 (yī diǎn)

01:00

  • 兩點/两点 (liǎng diǎn)

02:00

  • 三點/三点 (sān diǎn)

03:00

鐘/钟 (zhōng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hozzáadhatjuk a 鐘/钟 (zhōng) a 點/点 (diǎn) 鐘/钟 (zhōng) után, de ez nem kötelező.

  • 七點鐘。/七点钟。 (Qī diǎn zhōng.)

7 óra.

時/时 (shí)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

點/点 (diǎn) helyettesítheti a 時/时 (shí) formális beszéd, de a 鐘/钟 (zhōng) nem adható hozzá.

  • 七時。/七时。 (Qī shí.)

7 óra.

整 (zhěng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha meg akarjuk határozni, hogy ez a pontos idő, akkor a 點/点 (diǎn) 整 (zhěng) után 點/点 (diǎn) 整 (zhěng) 點/点 (diǎn) :

  • 七點整。/七点整。 (Qī diǎn zhěng.)

7 óra éles.

Percek és másodpercek: 分 (fēn) és 秒 (miǎo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A percek 分 (fēn) vannak felépítve; a másodpercek 秒 (miǎo) -val vannak felépítve.

  • 八點五分二十秒。/八点五分二十秒。 (Bā diǎn wǔ fēn 'èrshí miǎo.)

08:05:20.

半 (bàn) és 一刻 (yí kè)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azt mondani, hogy "ez fél 3", használja a 半 (bàn) ; mondjuk "ez egy negyedik 10", használd 一刻 (yí kè) .

  • 三點半。/三点半。 (Sān diǎn bàn.)

Fél 3 éves.

  • 十點一刻。/十点一刻。 (Shí diǎn yí kè.)

Ez egy negyed elmúlt 10.

"Két" szám: 兩/两 (liǎng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "two" számra az idő 兩/两 (liǎng) a 二 (èr) helyett 兩/两 (liǎng) szükséges, és ez csak a 2-es számra vonatkozik, nem pedig a 2 hasonló 12, 22 , stb.

Az aposztróf használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy szótagot, amelyet a magánhangzóval kezdünk (zéró kezdeti [零 聲母 / 零 声母, líng shēngmǔ]), mint a 二 (èr) , egy másik szótag előzi meg, ezt egy apostrófával kell jelezni: shí'èr 十二 , Tiān'ānmén 天安門/天安门 , stb.

Reggel és délután: 上午 (shàngwǔ) és 下午 (xiàwǔ)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kínai nyelven mondhatjuk 13:00 十三點/十三点 (shísān diǎn) , 14:00 十四點/十四点 (shísì diǎn) . De előnyben kell részesíteni, hogy délután 2 órakor, reggel 9 óráig, stb.

A "reggel" szó 上午 (shàngwǔ) vagy a "délután" 下午 (xiàwǔ) szó szerepel az idő előtt:

  • 上午九點二十五分。/上午九点二十五分。 (Shàngwǔ jiǔ diǎn èrshíwǔ fēn.)

9:25.

  • 下午六點鐘。/下午六点钟。 (Xiàwǔ liù diǎn zhōng.)

6 órakor.

Mennyi az idő?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idő kérdése:

  • 現在幾點了?/现在几点了? (Xiànzài jǐ diǎn le?)

Mennyi az idő most?

El lehet távolítani a 了 (le) -et, hogy kevésbé erõt adjunk a "most" értelemben:

  • 現在幾點?/现在几点? (Xiànzài jǐ diǎn?)

Mennyi az idő?

Elég lehet válaszolni a 現在/现在 (xiànzài) :

  • 現在三點了。/现在三点了。 (Xiànzài sān diǎn le.)

Már három óra van.

A különbség a 小时 (Xiǎoshí) és a 點/点 (diǎn)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindkét szó jelentése "óra", 小时 (Xiǎoshí) az időtartamra használatos, és a 點/点 (diǎn) az idő 點/点 (diǎn) szolgál.

Példa a 小时 (Xiǎoshí) :

  • 我们一个小时 后开会。(Wǒmen yīgè xiǎoshí hòu kāihuì.)

1 óra múlva találkozunk.

Egyéb hasznos szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végül itt vannak más hasznos szavak, amelyek az időhöz kapcsolódnak:

  • 早上 zǎoshànɡ

(kora reggel

  • 中午 zhōnɡwǔ

délben, délben

  • 晚上 wǎnshànɡ

este

  • 前天 qiántiān

tegnapelőtt

  • 昨天 zuótiān

tegnap

  • 今天 jīntiān

Ma

  • 明天 mínɡtiān

holnap

  • 后天 hòutiān

holnapután

  • 星期 xīnɡqī

hét

  • 年 nián

év

  • 月 yuè

hónap

  • 日 rì

nap

  • 号 hào

szám


A pontos idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mandarin kínai általános szabály, hogy a körülményes kiegészítéseket a cselekvési ige előtt helyezik el (mi előbb be kell állítanunk a jelenetet, mielőtt beszélnénk a cselekvésről).

A pontos idő eltarthatja a körülményes komplementum funkcióját, és így követi ezt a szabályt:

  • 我今天打電話。/我今天打电话。 (Wǒ jīntiān dǎ diànhuà.)

Ma hívom.

  • 我明天去看他。 (Wǒ míngtiān qù kān tā.)

Holnap meglátogatom.

Mikor: 什麽時候/什么时候 (shénme shíhou)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kérdés az 什麽時候/什么时候 (shénme shíhou) : mikor?

Mint a kínai mandarin kínai szinte minden kérdése, a válasz szavak ugyanolyan helyzetben vannak, mint a kérdéses szó:

  • 你什麽時候回家?/你什么时候回家? (Nǐ shénme shíhou huí jiā.)

Mikor jössz haza?

  • 我明天上午回家。 (Wǒ míngtiān shàngwǔ huí jiā.)

Holnap reggel megyek haza.

Idő és tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha ugyanabban a mondatban megtalálható mind a "körülményes helyettesítő", mind az "időbeli kiegészítő idő", melyik először jön?

Az idő általánosabbnak tekinthető, mint a tér. Ezért először:

  • 我明天在家打電話。/我明天在家打电话。 (Wǒ míngtiān zài jiā dǎ diànhuà.)

Hívom holnap otthon.

Ne feledje, hogy a kínai nyelvben nincs ige. Ezek az idő szavak, amelyek a cselekvést a jelenben, a múltban vagy a jövőben találják meg.

Az időtartam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pontos időponttól eltérően az időtartam nem egy körülményes kiegészítő (amelyet az ige előtt helyeznek el), hanem az ige után helyettesítő verbális kiegészítő:

  • 我學漢語兩年。/我学汉语两年。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián.)

Kínát 2 évig tanultam.

A 了 (le)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vegye észre a különbséget:

  • 我學漢語兩年。/我学汉语两年。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián.)

Kínát két éve tanultam.

és

  • 我學漢語兩年了。/我学汉语两年了。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián le.)

Két éve tanulok kínaiul.

  1. Az első mondatban a cselekvés nem folytatódik a jelenben. Kínában 2 évet tanultam a múltban, de már nem tanulok.
  2. A második mondatban a cselekvés továbbra is megtörténik. Most még kínai nyelvtanulást tanulok.

A közvetlen tárgy helye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a verbális kiegészítés az ige után kerül elhelyezésre, a közvetlen objektum helye változhat:

A hivatalos nyelvtan szabály azt akarja, hogy a cselekvési ige előtt legyen:

  • 我學兩年漢語了。/我学两年汉语了。 (Wǒ xué liǎng nián hànyǔ le.)

Két éve tanulok kínaiul.

De a beszélt nyelv használata rugalmasabb, és az időtartam a közvetlen objektum mögé helyezhető:

  • 我學漢語兩年了。/我学汉语两年了。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián le.)

Két éve tanulok kínaiul.

Ezért emlékeznünk kell arra a két mondatra, amelyeket gyakran használnak:

  • 你學漢語幾年了?/你学汉语几年了? (Nǐ xué hànyǔ jǐ nián le.)

Hány éve tanulsz kínaiul?

  • 我學漢語三年了。/我学汉语三年了。 (Wǒ xué hànyǔ sān nián le.)

Három éve tanulok kínaiul.

források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-6-grammaire.php

https://www.hanbridgemandarin.com/article/daily-chinese-learning-tips/time-in-chinese/


Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angolul beszélők számára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Contributors


Create a new Lesson