Language/Mandarin-chinese/Grammar/Time/hu
Helló mindenki!
A mai leckében megtanuljuk megtanítani, miként fejezzük ki az időt és időt a kínai nyelvben.
Szerkesztheti ezt a wiki oldalt, ha úgy gondolja, hogy javítható.
Az idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
點/点 (diǎn)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kínai nyelven a pontos idő (és nem az időtartam) a 點/点 (diǎn) :
- 一點/一点 (yī diǎn)
01:00
- 兩點/两点 (liǎng diǎn)
02:00
- 三點/三点 (sān diǎn)
03:00
鐘/钟 (zhōng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hozzáadhatjuk a 鐘/钟 (zhōng) a 點/点 (diǎn) 鐘/钟 (zhōng) után, de ez nem kötelező.
- 七點鐘。/七点钟。 (Qī diǎn zhōng.)
7 óra.
時/时 (shí)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
點/点 (diǎn) helyettesítheti a 時/时 (shí) formális beszéd, de a 鐘/钟 (zhōng) nem adható hozzá.
- 七時。/七时。 (Qī shí.)
7 óra.
整 (zhěng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha meg akarjuk határozni, hogy ez a pontos idő, akkor a 點/点 (diǎn) 整 (zhěng) után 點/点 (diǎn) 整 (zhěng) 點/点 (diǎn) :
- 七點整。/七点整。 (Qī diǎn zhěng.)
7 óra éles.
Percek és másodpercek: 分 (fēn) és 秒 (miǎo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A percek 分 (fēn) vannak felépítve; a másodpercek 秒 (miǎo) -val vannak felépítve.
- 八點五分二十秒。/八点五分二十秒。 (Bā diǎn wǔ fēn 'èrshí miǎo.)
08:05:20.
半 (bàn) és 一刻 (yí kè)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Azt mondani, hogy "ez fél 3", használja a 半 (bàn) ; mondjuk "ez egy negyedik 10", használd 一刻 (yí kè) .
- 三點半。/三点半。 (Sān diǎn bàn.)
Fél 3 éves.
- 十點一刻。/十点一刻。 (Shí diǎn yí kè.)
Ez egy negyed elmúlt 10.
"Két" szám: 兩/两 (liǎng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A "two" számra az idő 兩/两 (liǎng) a 二 (èr) helyett 兩/两 (liǎng) szükséges, és ez csak a 2-es számra vonatkozik, nem pedig a 2 hasonló 12, 22 , stb.
Az aposztróf használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha egy szótagot, amelyet a magánhangzóval kezdünk (zéró kezdeti [零 聲母 / 零 声母, líng shēngmǔ]), mint a 二 (èr) , egy másik szótag előzi meg, ezt egy apostrófával kell jelezni: shí'èr 十二 , Tiān'ānmén 天安門/天安门 , stb.
Reggel és délután: 上午 (shàngwǔ) és 下午 (xiàwǔ)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kínai nyelven mondhatjuk 13:00 十三點/十三点 (shísān diǎn) , 14:00 十四點/十四点 (shísì diǎn) . De előnyben kell részesíteni, hogy délután 2 órakor, reggel 9 óráig, stb.
A "reggel" szó 上午 (shàngwǔ) vagy a "délután" 下午 (xiàwǔ) szó szerepel az idő előtt:
- 上午九點二十五分。/上午九点二十五分。 (Shàngwǔ jiǔ diǎn èrshíwǔ fēn.)
9:25.
- 下午六點鐘。/下午六点钟。 (Xiàwǔ liù diǎn zhōng.)
6 órakor.
Mennyi az idő?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az idő kérdése:
- 現在幾點了?/现在几点了? (Xiànzài jǐ diǎn le?)
Mennyi az idő most?
El lehet távolítani a 了 (le) -et, hogy kevésbé erõt adjunk a "most" értelemben:
- 現在幾點?/现在几点? (Xiànzài jǐ diǎn?)
Mennyi az idő?
Elég lehet válaszolni a 現在/现在 (xiànzài) :
- 現在三點了。/现在三点了。 (Xiànzài sān diǎn le.)
Már három óra van.
A különbség a 小时 (Xiǎoshí) és a 點/点 (diǎn)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mindkét szó jelentése "óra", 小时 (Xiǎoshí) az időtartamra használatos, és a 點/点 (diǎn) az idő 點/点 (diǎn) szolgál.
Példa a 小时 (Xiǎoshí) :
- 我们一个小时 后开会。(Wǒmen yīgè xiǎoshí hòu kāihuì.)
1 óra múlva találkozunk.
Egyéb hasznos szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Végül itt vannak más hasznos szavak, amelyek az időhöz kapcsolódnak:
- 早上 zǎoshànɡ
(kora reggel
- 中午 zhōnɡwǔ
délben, délben
- 晚上 wǎnshànɡ
este
- 前天 qiántiān
tegnapelőtt
- 昨天 zuótiān
tegnap
- 今天 jīntiān
Ma
- 明天 mínɡtiān
holnap
- 后天 hòutiān
holnapután
- 星期 xīnɡqī
hét
- 年 nián
év
- 月 yuè
hónap
- 日 rì
nap
- 号 hào
szám
A pontos idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A mandarin kínai általános szabály, hogy a körülményes kiegészítéseket a cselekvési ige előtt helyezik el (mi előbb be kell állítanunk a jelenetet, mielőtt beszélnénk a cselekvésről).
A pontos idő eltarthatja a körülményes komplementum funkcióját, és így követi ezt a szabályt:
- 我今天打電話。/我今天打电话。 (Wǒ jīntiān dǎ diànhuà.)
Ma hívom.
- 我明天去看他。 (Wǒ míngtiān qù kān tā.)
Holnap meglátogatom.
Mikor: 什麽時候/什么时候 (shénme shíhou)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A kérdés az 什麽時候/什么时候 (shénme shíhou) : mikor?
Mint a kínai mandarin kínai szinte minden kérdése, a válasz szavak ugyanolyan helyzetben vannak, mint a kérdéses szó:
- 你什麽時候回家?/你什么时候回家? (Nǐ shénme shíhou huí jiā.)
Mikor jössz haza?
- 我明天上午回家。 (Wǒ míngtiān shàngwǔ huí jiā.)
Holnap reggel megyek haza.
Idő és tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha ugyanabban a mondatban megtalálható mind a "körülményes helyettesítő", mind az "időbeli kiegészítő idő", melyik először jön?
Az idő általánosabbnak tekinthető, mint a tér. Ezért először:
- 我明天在家打電話。/我明天在家打电话。 (Wǒ míngtiān zài jiā dǎ diànhuà.)
Hívom holnap otthon.
Ne feledje, hogy a kínai nyelvben nincs ige. Ezek az idő szavak, amelyek a cselekvést a jelenben, a múltban vagy a jövőben találják meg.
Az időtartam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A pontos időponttól eltérően az időtartam nem egy körülményes kiegészítő (amelyet az ige előtt helyeznek el), hanem az ige után helyettesítő verbális kiegészítő:
- 我學漢語兩年。/我学汉语两年。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián.)
Kínát 2 évig tanultam.
A 了 (le)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vegye észre a különbséget:
- 我學漢語兩年。/我学汉语两年。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián.)
Kínát két éve tanultam.
és
- 我學漢語兩年了。/我学汉语两年了。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián le.)
Két éve tanulok kínaiul.
- Az első mondatban a cselekvés nem folytatódik a jelenben. Kínában 2 évet tanultam a múltban, de már nem tanulok.
- A második mondatban a cselekvés továbbra is megtörténik. Most még kínai nyelvtanulást tanulok.
A közvetlen tárgy helye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mivel a verbális kiegészítés az ige után kerül elhelyezésre, a közvetlen objektum helye változhat:
A hivatalos nyelvtan szabály azt akarja, hogy a cselekvési ige előtt legyen:
- 我學兩年漢語了。/我学两年汉语了。 (Wǒ xué liǎng nián hànyǔ le.)
Két éve tanulok kínaiul.
De a beszélt nyelv használata rugalmasabb, és az időtartam a közvetlen objektum mögé helyezhető:
- 我學漢語兩年了。/我学汉语两年了。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián le.)
Két éve tanulok kínaiul.
Ezért emlékeznünk kell arra a két mondatra, amelyeket gyakran használnak:
- 你學漢語幾年了?/你学汉语几年了? (Nǐ xué hànyǔ jǐ nián le.)
Hány éve tanulsz kínaiul?
- 我學漢語三年了。/我学汉语三年了。 (Wǒ xué hànyǔ sān nián le.)
Három éve tanulok kínaiul.
források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-6-grammaire.php
https://www.hanbridgemandarin.com/article/daily-chinese-learning-tips/time-in-chinese/