Language/Japanese/Vocabulary/Counting-Numbers-and-Time/hu
Bevezetés[edit | edit source]
Üdvözöljük a japán nyelv leckéjében a “Számok és idők számlálása” témában! Ebben a leckében megtanulhatja, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, és hogyan alkalmazhatja őket gyakorlati helyzetekben.
Számok számlálása[edit | edit source]
A japán számok számlálásának rendszere elég bonyolult lehet, de ne aggódjon, mi segítünk önnek a megértésben!
Számok 1-től 10-ig[edit | edit source]
Japanese | Kiejtés | Magyarul |
---|---|---|
一 | ichi | egy |
二 | ni | kettő |
三 | san | három |
四 | shi, yon | négy |
五 | go | öt |
六 | roku | hat |
七 | shichi, nana | hét |
八 | hachi | nyolc |
九 | kyuu, ku | kilenc |
十 | juu | tíz |
Számok 11-től 20-ig[edit | edit source]
A 11-től 20-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:
Japanese | Kiejtés | Magyarul |
---|---|---|
十一 | juuichi | tizenegy |
十二 | juuni | tizenkettő |
十三 | juusan | tizenhárom |
十四 | juushi, juuyon | tizennégy |
十五 | juugo | tizenöt |
十六 | juuroku | tizenhat |
十七 | juushichi, juunana | tizenhét |
十八 | juuhachi | tizennyolc |
十九 | juukyuu, juuku | tizenkilenc |
二十 | nijuu | húsz |
Számok 21-től 99-ig[edit | edit source]
A 21-től 99-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:
A számok nevezése a tízesek neve után a számok neveivel történik, például: 21 = “húsz egy” (nijuu ichi).
Japanese | Kiejtés | Magyarul |
---|---|---|
二十一 | nijuuichi | huszonegy |
二十二 | nijuuni | huszonkettő |
二十三 | nijuusan | huszonhárom |
三十 | sanjuu | harminc |
三十一 | sanjuuichi | harmincegy |
三十二 | sanjuuni | harminckettő |
四十 | yonjuu | negyven |
五十 | gojuu | ötven |
六十 | rokujuu | hatvan |
七十 | shichijuu, nanajuu | hetven |
八十 | hachijuu | nyolcvan |
九十 | kyuujuu, kujuu | kilencven |
Számok 100-tól 10 000-ig[edit | edit source]
A 100-tól 10 000-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:
A számok nevezése a százak neve után a tízesek neveivel és a számok neveivel történik, például: 524 = “öt száz huszon négy” (gohyaku nijuu yon).
Japanese | Kiejtés | Magyarul |
---|---|---|
百 | hyaku | száz |
二百 | nihyaku | kétszáz |
三百 | sanbyaku | háromszáz |
四百 | yonhyaku | négyszáz |
五百 | gohyaku | ötszáz |
六百 | roppyaku | hatszáz |
七百 | nanahyaku, shichihyaku | hétszáz |
八百 | happyaku | nyolcszáz |
九百 | kyuuhyaku | kilencszáz |
千 | sen | ezer |
二千 | nisen | kétezer |
三千 | sanzen | háromezer |
四千 | yonsen | négyezer |
五千 | gosen | ötezer |
六千 | rokusen | hatezer |
七千 | nanasen, shichisen | hétezer |
八千 | hassen | nyolcezer |
九千 | kyuu sen | kilencezer |
Több, mint 10 000[edit | edit source]
Amikor 10 000-nél nagyobb számot kell kifejezni, a következő szabályokat kell követni:
- 10 000 = 一万 (ichiman)
- 100 000 = 十万 (juuman)
- 1 000 000 = 百万 (hyakuman)
- 10 000 000 = 千万 (senman)
- 100 000 000 = 一億 (ichioku)
Idő kifejezése[edit | edit source]
A japánban az idő kifejezése szintén bonyolult lehet, de ne aggódjon, mi segítünk önnek a megértésben!
Az idő megadása[edit | edit source]
Az idő megadása japánul a következőképpen történik:
- óra (時 / ji)
- perc (分 / fun)
- másodperc (秒 / byou)
Például: 3:30 = 三時半 (sanji han)
Az idő megadása délelőtt és délután[edit | edit source]
A délelőtti órákat délelőtt (午前 / gozen) és a délutáni órákat délután (午後 / gogo) kifejezéssel fejezzük ki. Például: reggel 9 óra = 午前9時 (gozen kuji), délután 3 óra = 午後3時 (gogo sanji).
Napok, hónapok és évszakok[edit | edit source]
Japanese | Kiejtés | Magyarul |
---|---|---|
月 | tsuki | hónap |
火曜日 | kayoubi | kedd |
水曜日 | suiyoubi | szerda |
木曜日 | mokuyoubi | csütörtök |
金曜日 | kinyoubi | péntek |
土曜日 | doyoubi | szombat |
日曜日 | nichiyoubi | vasárnap |
春 | haru | tavasz |
夏 | natsu | nyár |
秋 | aki | ősz |
冬 | fuyu | tél |
Gyakorlati alkalmazások[edit | edit source]
Most, hogy megtanulta, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, készen áll arra, hogy alkalmazza ezeket a kifejezéseket a való életben! Itt van néhány példa:
Számlálás[edit | edit source]
- Kérem, adjon nekem két sushit. - 二つの寿司をください。 (futatsu no sushi wo kudasai)
- Szeretnék venni három jegyet. - 三枚の切符を買いたいです。 (sanmai no kippu wo kaitai desu)
Idő kifejezése[edit | edit source]
- Mikor kezdődik a koncert? - コンサートは何時に始まりますか? (konsaato wa nanji ni hajimarimasu ka?)
- Holnap reggel 7 órakor találkozunk - 明日の朝7時に会いましょう (ashita no asa shichiji ni aimashou)
Összefoglalás[edit | edit source]
A “Számok és idők számlálása” japán nyelvleckében megtanulta, hogyan kell japánul számolni és időt mondani. Reméljük, hogy segítettünk önnek a japán nyelv alapjaival való megértésben!
Egyéb leckék[edit | edit source]
- 0-tól A1-es szintig → Szókincs → Üdvözlések
- Introducing Yourself and Others
- 0 to A1 Course → Szókincs → Emberi tulajdonságok leírása