Language/Japanese/Vocabulary/Counting-Numbers-and-Time/hu

Innen: Polyglot Club WIKI
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
This lesson can still be improved. EDIT IT NOW! & become VIP
Rate this lesson:
0.00
(0 votes)

Japan-flag-Japanese-Lessons-PolyglotClub.png
日本語Szókincs0-tól A1-es Japán tanfolyamSzámok és idők számlálása

Bevezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üdvözöljük a japán nyelv leckéjében a “Számok és idők számlálása” témában! Ebben a leckében megtanulhatja, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, és hogyan alkalmazhatja őket gyakorlati helyzetekben.

Számok számlálása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán számok számlálásának rendszere elég bonyolult lehet, de ne aggódjon, mi segítünk önnek a megértésben!

Számok 1-től 10-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japanese Kiejtés Magyarul
ichi egy
ni kettő
san három
shi, yon négy
go öt
roku hat
shichi, nana hét
hachi nyolc
kyuu, ku kilenc
juu tíz

Számok 11-től 20-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 11-től 20-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:

Japanese Kiejtés Magyarul
十一 juuichi tizenegy
十二 juuni tizenkettő
十三 juusan tizenhárom
十四 juushi, juuyon tizennégy
十五 juugo tizenöt
十六 juuroku tizenhat
十七 juushichi, juunana tizenhét
十八 juuhachi tizennyolc
十九 juukyuu, juuku tizenkilenc
二十 nijuu húsz

Számok 21-től 99-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 21-től 99-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:

A számok nevezése a tízesek neve után a számok neveivel történik, például: 21 = “húsz egy” (nijuu ichi).

Japanese Kiejtés Magyarul
二十一 nijuuichi huszonegy
二十二 nijuuni huszonkettő
二十三 nijuusan huszonhárom
三十 sanjuu harminc
三十一 sanjuuichi harmincegy
三十二 sanjuuni harminckettő
四十 yonjuu negyven
五十 gojuu ötven
六十 rokujuu hatvan
七十 shichijuu, nanajuu hetven
八十 hachijuu nyolcvan
九十 kyuujuu, kujuu kilencven

Számok 100-tól 10 000-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 100-tól 10 000-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:

A számok nevezése a százak neve után a tízesek neveivel és a számok neveivel történik, például: 524 = “öt száz huszon négy” (gohyaku nijuu yon).

Japanese Kiejtés Magyarul
hyaku száz
二百 nihyaku kétszáz
三百 sanbyaku háromszáz
四百 yonhyaku négyszáz
五百 gohyaku ötszáz
六百 roppyaku hatszáz
七百 nanahyaku, shichihyaku hétszáz
八百 happyaku nyolcszáz
九百 kyuuhyaku kilencszáz
sen ezer
二千 nisen kétezer
三千 sanzen háromezer
四千 yonsen négyezer
五千 gosen ötezer
六千 rokusen hatezer
七千 nanasen, shichisen hétezer
八千 hassen nyolcezer
九千 kyuu sen kilencezer

Több, mint 10 000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor 10 000-nél nagyobb számot kell kifejezni, a következő szabályokat kell követni:

  • 10 000 = 一万 (ichiman)
  • 100 000 = 十万 (juuman)
  • 1 000 000 = 百万 (hyakuman)
  • 10 000 000 = 千万 (senman)
  • 100 000 000 = 一億 (ichioku)

Idő kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japánban az idő kifejezése szintén bonyolult lehet, de ne aggódjon, mi segítünk önnek a megértésben!

Az idő megadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idő megadása japánul a következőképpen történik:

  • óra (時 / ji)
  • perc (分 / fun)
  • másodperc (秒 / byou)

Például: 3:30 = 三時半 (sanji han)

Az idő megadása délelőtt és délután[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A délelőtti órákat délelőtt (午前 / gozen) és a délutáni órákat délután (午後 / gogo) kifejezéssel fejezzük ki. Például: reggel 9 óra = 午前9時 (gozen kuji), délután 3 óra = 午後3時 (gogo sanji).

Napok, hónapok és évszakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japanese Kiejtés Magyarul
tsuki hónap
火曜日 kayoubi kedd
水曜日 suiyoubi szerda
木曜日 mokuyoubi csütörtök
金曜日 kinyoubi péntek
土曜日 doyoubi szombat
日曜日 nichiyoubi vasárnap
haru tavasz
natsu nyár
aki ősz
fuyu tél

Gyakorlati alkalmazások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Most, hogy megtanulta, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, készen áll arra, hogy alkalmazza ezeket a kifejezéseket a való életben! Itt van néhány példa:

Számlálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kérem, adjon nekem két sushit. - 二つの寿司をください。 (futatsu no sushi wo kudasai)
  • Szeretnék venni három jegyet. - 三枚の切符を買いたいです。 (sanmai no kippu wo kaitai desu)

Idő kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mikor kezdődik a koncert? - コンサートは何時に始まりますか? (konsaato wa nanji ni hajimarimasu ka?)
  • Holnap reggel 7 órakor találkozunk - 明日の朝7時に会いましょう (ashita no asa shichiji ni aimashou)

Összefoglalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A “Számok és idők számlálása” japán nyelvleckében megtanulta, hogyan kell japánul számolni és időt mondani. Reméljük, hogy segítettünk önnek a japán nyelv alapjaival való megértésben!

Tartalomjegyzék - Japan Nyelvtanfolyam - 0-tól A1-ig[forrásszöveg szerkesztése]


Hiragana alapok


Üdvözlések és bemutatkozások


Földrajz és történelem


Melléknevek és határozószók


Családi és társadalmi kapcsolatok


<big vall é s és filozófia


Részecskék és kötőszavak


Utazás és turizmus


Oktatás és tudomány


Előtagok és bekiáltószavak


Művészet és média


Politika és társadalom


Egyéb leckék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Contributors

Maintenance script


Create a new Lesson