Difference between revisions of "Language/Japanese/Grammar/Verb-Conjugation/hu"
m (Quick edit) |
m (Quick edit) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
{{Japanese-Page-Top}} | {{Japanese-Page-Top}} | ||
<div class="pg_page_title"><span lang>[[Language/Japanese/hu|Japán]] </span> → <span cat>[[Language/Japanese/Grammar/hu|Nyelvtan]]</span> → <span level>[[Language/Japanese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0-tól A1-ig Tanfolyam]]</span> → <span title>Igék ragozása</span></div> | |||
== Bevezetés == | |||
Az ige ragozása kulcsfontosságú része a japán nyelvtan elsajátításának. Az igék a mondatok gerincét képezik, és a ragozás lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzük az időt, a formát és a jelentést. A japánban a ragozás különbözik a legtöbb nyelvtől, így fontos, hogy megértsük az alapvető szabályokat, mielőtt elkezdenénk bonyolultabb szerkezetekkel dolgozni. Ebben a leckében megtanuljuk az igék ragozását jelen és múlt időben, pozitív és negatív formában. | |||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== | === Az igék ragozása === | ||
A japán igék ragozása három fő típusra osztható: '''I. típusú igék''', '''II. típusú igék''' és '''rendhagyó igék'''. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket a típusokat és a ragozási szabályokat. | |||
==== I. típusú igék ==== | |||
Az I. típusú igék a "-u" végződésű igék, és a ragozásuk a következő képpen történik: | |||
* '''Jelen idő:''' Az alapforma marad, például: 食べる (taberu - enni) | |||
* '''Múlt idő:''' Az "-u" végződést "-tta" végződésre cseréljük, például: 食べた (tabeta - evett) | |||
* '''Pozitív forma:''' Az ige egyszerű jelen idejű formája. | |||
* '''Negatív forma:''' Az "-u" végződést "-anai" végződésre cseréljük, például: 食べない (tabenai - nem eszik) | |||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! Japán !! Kiejtés !! Magyar | ! Japán !! Kiejtés !! Magyar | ||
|- | |- | ||
| 食べる | |||
| 食べる || taberu || enni | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 食べた || tabeta || evett | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 食べない || tabenai || nem eszik | |||
|} | |||
==== II. típusú igék ==== | |||
A II. típusú igék a "-iru" és "-eru" végződésű igék, és a ragozásuk a következőképpen történik: | |||
* '''Jelen idő:''' Az alapforma marad, például: 見る (miru - nézni) | |||
* '''Múlt idő:''' Az "-ru" végződést "-ta" végződésre cseréljük, például: 見た (mita - nézett) | |||
* '''Pozitív forma:''' Az ige egyszerű jelen idejű formája. | |||
* '''Negatív forma:''' Az "-ru" végződést "-nai" végződésre cseréljük, például: 見ない (minai - nem néz) | |||
{| class="wikitable" | |||
! Japán !! Kiejtés !! Magyar | |||
|- | |||
| 見る || miru || nézni | |||
|- | |||
| 見た || mita || nézett | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 見ない || minai || nem néz | |||
|} | |} | ||
A | ==== Rendhagyó igék ==== | ||
A rendhagyó igék közé tartozik a する (suru - csinálni) és a 来る (kuru - jönni). Ezek ragozása eltér az előző típusoktól: | |||
* '''Jelen idő:''' する (suru), 来る (kuru) | |||
* '''Múlt idő:''' した (shita), 来た (kita) | |||
* '''Pozitív forma:''' Az ige egyszerű jelen idejű formája. | |||
* '''Negatív forma:''' しない (shinai), 来ない (konai) | |||
{| class="wikitable" | |||
! Japán !! Kiejtés !! Magyar | |||
|- | |||
| する || suru || csinálni | |||
|- | |||
| した || shita || csinált | |||
|- | |||
| しない || shinai || nem csinál | |||
|- | |||
| 来る || kuru || jönni | |||
|- | |||
| 来た || kita || jött | |||
|- | |||
| 来ない || konai || nem jön | |||
|} | |||
=== Példák az igék ragozására === | |||
A következőkben bemutatunk 20 példát a ragozásokra, hogy még jobban megértsük a különböző igéket és azok ragozási formáit. | |||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! Japán !! Kiejtés !! Magyar | ! Japán !! Kiejtés !! Magyar | ||
|- | |||
| 飲む || nomu || inni | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 飲んだ || nonda || ivott | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 飲まない || nomanai || nem iszik | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 書く || kaku || írni | |||
|- | |- | ||
| | |||
| 書いた || kaita || írt | |||
|- | |||
| 書かない || kakanai || nem ír | |||
|- | |||
| 遊ぶ || asobu || játszani | |||
|- | |||
| 遊んだ || asonda || játszott | |||
|- | |||
| 遊ばない || asobanai || nem játszik | |||
|- | |||
| 歩く || aruku || sétálni | |||
|- | |||
| 歩いた || aruita || sétált | |||
|- | |||
| 歩かない || arukanai || nem sétál | |||
|- | |||
| 聞く || kiku || hallgatni | |||
|- | |||
| 聞いた || kiita || hallgatott | |||
|- | |||
| 聞かない || kikanai || nem hallgat | |||
|- | |||
| 買う || kau || venni | |||
|- | |||
| 買った || katta || vett | |||
|- | |||
| 買わない || kawanai || nem vesz | |||
|- | |||
| 売る || uru || eladni | |||
|- | |||
| 売った || utta || eladott | |||
|- | |||
| 売らない || uranai || nem ad el | |||
|} | |} | ||
=== Gyakorló feladatok === | |||
Most, hogy megismertük az igék ragozását, itt az idő, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tanultak alkalmazásában. | |||
==== 1. feladat: Ragozd az igéket! ==== | |||
Ragadd meg az alábbi igéket jelen időben, múlt időben, pozitív és negatív formában! | |||
1. 走る (hashiru - futni) | |||
2. 読む (yomu - olvasni) | |||
3. 寝る (neru - aludni) | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 走る - 走った - 走らない | |||
2. 読む - 読んだ - 読まない | |||
3. 寝る - 寝た - 寝ない | |||
==== 2. feladat: Hozz létre mondatokat! ==== | |||
Készíts mondatokat a következő igékkel, használva a jelen és múlt időt! | |||
1. 食べる (taberu - enni) | |||
2. 行く (iku - menni) | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 昨日、私は寿司を食べた。 (Kinō, watashi wa sushi o tabeta. - Tegnap sushi ettem.) | |||
2. 明日、私は学校に行く。 (Ashita, watashi wa gakkō ni iku. - Holnap iskolába megyek.) | |||
==== 3. feladat: Negatív formák gyakorlása ==== | |||
Írd át az alábbi mondatokat negatív formába! | |||
1. 私は本を読む。 (Watashi wa hon o yomu. - Olvasok egy könyvet.) | |||
2. 彼は映画を見た。 (Kare wa eiga o mita. - Ő megnézte a filmet.) | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 私は本を読まない。(Watashi wa hon o yomanai. - Nem olvasok könyvet.) | |||
2. 彼は映画を見なかった。(Kare wa eiga o minakatta. - Ő nem nézte meg a filmet.) | |||
==== 4. feladat: Igék az időben ==== | |||
Írd le a következő igéket a múlt időben! | |||
1. 話す (hanasu - beszélni) | |||
2. 作る (tsukuru - készíteni) | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 話した (hanashita - beszélt) | |||
2. 作った (tsukutta - készített) | |||
==== 5. feladat: Kérdések készítése ==== | |||
Készíts kérdéseket a következő igékből! | |||
1. 行く (iku - menni) | |||
2. 飲む (nomu - inni) | |||
''Megoldás:'' | |||
1. あなたはどこに行きますか? (Anata wa doko ni ikimasu ka? - Hová mész?) | |||
2. あなたは何を飲みますか? (Anata wa nani o nomimasu ka? - Mit iszol?) | |||
==== 6. feladat: Igék gyakorlása ==== | |||
Az alábbi igéket ragozd a megfelelő formákra! | |||
1. 見る (miru - nézni) | |||
2. 聞く (kiku - hallgatni) | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 見る - 見た - 見ない | |||
2. 聞く - 聞いた - 聞かない | |||
==== 7. feladat: Mondat kiegészítések ==== | |||
Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő ige formájával! | |||
1. 彼は毎日 ________ (futni). | |||
2. 昨ap ________ (beszélni) a barátommal. | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 彼は毎日走る。(Kare wa mainichi hashiru. - Ő minden nap fut.) | |||
2. 昨日友達と話した。(Kinō tomodachi to hanashita. - Tegnap beszéltem a barátommal.) | |||
==== 8. feladat: Igék összehasonlítása ==== | |||
Válaszd ki a megfelelő igét a mondatban! | |||
1. 私は毎日 ________ (futni/olvasni) a könyveket. | |||
2. Ő ________ (jönni/menni) a bulira. | |||
''Megoldás:'' | |||
1. 私は毎日本を読む。(Watashi wa mainichi hon o yomu. - Minden nap olvasok könyveket.) | |||
2. 彼はパーティーに来る。(Kare wa pātī ni kuru. - Ő jön a bulira.) | |||
==== 9. feladat: Igék csoportosítása ==== | |||
Csoportosítsd az alábbi igéket a típusuk szerint! | |||
1. 見る (miru) | |||
2. 飲む (nomu) | |||
3. する (suru) | |||
''Megoldás:'' | |||
* II. típusú: 見る (miru) | |||
* I. típusú: 飲む (nomu) | |||
* Rendhagyó: する (suru) | |||
==== 10. feladat: Összegzés ==== | |||
Írj egy rövid összefoglalót arról, mit tanultál a ragozásról! | |||
''Megoldás:'' | |||
A ragozás alapvető fontosságú a japán nyelvben. Megtanultam, hogyan kell ragozni az I. és II. típusú igéket jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában. A rendhagyó igék ragozása is más, ezeket külön kell kezelni. A gyakorlatok segítettek megérteni a ragozás különböző aspektusait és alkalmazni a tanultakat. | |||
{{#seo: | {{#seo: | ||
|title= | |||
|keywords=japán, | |title=Igék ragozása a japán nyelvben | ||
|description= | |||
|keywords=japán nyelvtan, ige ragozás, japán igék, tanulás, japán nyelv, A1 szint | |||
|description=Ebben a leckében megtanulod az igék ragozását jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában. | |||
}} | }} | ||
{{Japanese-0-to-A1-Course-TOC-hu}} | {{Template:Japanese-0-to-A1-Course-TOC-hu}} | ||
[[Category:Course]] | [[Category:Course]] | ||
Line 110: | Line 373: | ||
[[Category:0-to-A1-Course]] | [[Category:0-to-A1-Course]] | ||
[[Category:Japanese-0-to-A1-Course]] | [[Category:Japanese-0-to-A1-Course]] | ||
<span gpt></span> <span model=gpt- | <span openai_correct_model></span> <span gpt></span> <span model=gpt-4o-mini></span> <span temperature=0.7></span> | ||
Latest revision as of 22:49, 14 August 2024
Bevezetés[edit | edit source]
Az ige ragozása kulcsfontosságú része a japán nyelvtan elsajátításának. Az igék a mondatok gerincét képezik, és a ragozás lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzük az időt, a formát és a jelentést. A japánban a ragozás különbözik a legtöbb nyelvtől, így fontos, hogy megértsük az alapvető szabályokat, mielőtt elkezdenénk bonyolultabb szerkezetekkel dolgozni. Ebben a leckében megtanuljuk az igék ragozását jelen és múlt időben, pozitív és negatív formában.
Az igék ragozása[edit | edit source]
A japán igék ragozása három fő típusra osztható: I. típusú igék, II. típusú igék és rendhagyó igék. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket a típusokat és a ragozási szabályokat.
I. típusú igék[edit | edit source]
Az I. típusú igék a "-u" végződésű igék, és a ragozásuk a következő képpen történik:
- Jelen idő: Az alapforma marad, például: 食べる (taberu - enni)
- Múlt idő: Az "-u" végződést "-tta" végződésre cseréljük, például: 食べた (tabeta - evett)
- Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
- Negatív forma: Az "-u" végződést "-anai" végződésre cseréljük, például: 食べない (tabenai - nem eszik)
Japán | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
食べる | taberu | enni |
食べた | tabeta | evett |
食べない | tabenai | nem eszik |
II. típusú igék[edit | edit source]
A II. típusú igék a "-iru" és "-eru" végződésű igék, és a ragozásuk a következőképpen történik:
- Jelen idő: Az alapforma marad, például: 見る (miru - nézni)
- Múlt idő: Az "-ru" végződést "-ta" végződésre cseréljük, például: 見た (mita - nézett)
- Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
- Negatív forma: Az "-ru" végződést "-nai" végződésre cseréljük, például: 見ない (minai - nem néz)
Japán | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
見る | miru | nézni |
見た | mita | nézett |
見ない | minai | nem néz |
Rendhagyó igék[edit | edit source]
A rendhagyó igék közé tartozik a する (suru - csinálni) és a 来る (kuru - jönni). Ezek ragozása eltér az előző típusoktól:
- Jelen idő: する (suru), 来る (kuru)
- Múlt idő: した (shita), 来た (kita)
- Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
- Negatív forma: しない (shinai), 来ない (konai)
Japán | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
する | suru | csinálni |
した | shita | csinált |
しない | shinai | nem csinál |
来る | kuru | jönni |
来た | kita | jött |
来ない | konai | nem jön |
Példák az igék ragozására[edit | edit source]
A következőkben bemutatunk 20 példát a ragozásokra, hogy még jobban megértsük a különböző igéket és azok ragozási formáit.
Japán | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
飲む | nomu | inni |
飲んだ | nonda | ivott |
飲まない | nomanai | nem iszik |
書く | kaku | írni |
書いた | kaita | írt |
書かない | kakanai | nem ír |
遊ぶ | asobu | játszani |
遊んだ | asonda | játszott |
遊ばない | asobanai | nem játszik |
歩く | aruku | sétálni |
歩いた | aruita | sétált |
歩かない | arukanai | nem sétál |
聞く | kiku | hallgatni |
聞いた | kiita | hallgatott |
聞かない | kikanai | nem hallgat |
買う | kau | venni |
買った | katta | vett |
買わない | kawanai | nem vesz |
売る | uru | eladni |
売った | utta | eladott |
売らない | uranai | nem ad el |
Gyakorló feladatok[edit | edit source]
Most, hogy megismertük az igék ragozását, itt az idő, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tanultak alkalmazásában.
1. feladat: Ragozd az igéket![edit | edit source]
Ragadd meg az alábbi igéket jelen időben, múlt időben, pozitív és negatív formában!
1. 走る (hashiru - futni)
2. 読む (yomu - olvasni)
3. 寝る (neru - aludni)
Megoldás:
1. 走る - 走った - 走らない
2. 読む - 読んだ - 読まない
3. 寝る - 寝た - 寝ない
2. feladat: Hozz létre mondatokat![edit | edit source]
Készíts mondatokat a következő igékkel, használva a jelen és múlt időt!
1. 食べる (taberu - enni)
2. 行く (iku - menni)
Megoldás:
1. 昨日、私は寿司を食べた。 (Kinō, watashi wa sushi o tabeta. - Tegnap sushi ettem.)
2. 明日、私は学校に行く。 (Ashita, watashi wa gakkō ni iku. - Holnap iskolába megyek.)
3. feladat: Negatív formák gyakorlása[edit | edit source]
Írd át az alábbi mondatokat negatív formába!
1. 私は本を読む。 (Watashi wa hon o yomu. - Olvasok egy könyvet.)
2. 彼は映画を見た。 (Kare wa eiga o mita. - Ő megnézte a filmet.)
Megoldás:
1. 私は本を読まない。(Watashi wa hon o yomanai. - Nem olvasok könyvet.)
2. 彼は映画を見なかった。(Kare wa eiga o minakatta. - Ő nem nézte meg a filmet.)
4. feladat: Igék az időben[edit | edit source]
Írd le a következő igéket a múlt időben!
1. 話す (hanasu - beszélni)
2. 作る (tsukuru - készíteni)
Megoldás:
1. 話した (hanashita - beszélt)
2. 作った (tsukutta - készített)
5. feladat: Kérdések készítése[edit | edit source]
Készíts kérdéseket a következő igékből!
1. 行く (iku - menni)
2. 飲む (nomu - inni)
Megoldás:
1. あなたはどこに行きますか? (Anata wa doko ni ikimasu ka? - Hová mész?)
2. あなたは何を飲みますか? (Anata wa nani o nomimasu ka? - Mit iszol?)
6. feladat: Igék gyakorlása[edit | edit source]
Az alábbi igéket ragozd a megfelelő formákra!
1. 見る (miru - nézni)
2. 聞く (kiku - hallgatni)
Megoldás:
1. 見る - 見た - 見ない
2. 聞く - 聞いた - 聞かない
7. feladat: Mondat kiegészítések[edit | edit source]
Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő ige formájával!
1. 彼は毎日 ________ (futni).
2. 昨ap ________ (beszélni) a barátommal.
Megoldás:
1. 彼は毎日走る。(Kare wa mainichi hashiru. - Ő minden nap fut.)
2. 昨日友達と話した。(Kinō tomodachi to hanashita. - Tegnap beszéltem a barátommal.)
8. feladat: Igék összehasonlítása[edit | edit source]
Válaszd ki a megfelelő igét a mondatban!
1. 私は毎日 ________ (futni/olvasni) a könyveket.
2. Ő ________ (jönni/menni) a bulira.
Megoldás:
1. 私は毎日本を読む。(Watashi wa mainichi hon o yomu. - Minden nap olvasok könyveket.)
2. 彼はパーティーに来る。(Kare wa pātī ni kuru. - Ő jön a bulira.)
9. feladat: Igék csoportosítása[edit | edit source]
Csoportosítsd az alábbi igéket a típusuk szerint!
1. 見る (miru)
2. 飲む (nomu)
3. する (suru)
Megoldás:
- II. típusú: 見る (miru)
- I. típusú: 飲む (nomu)
- Rendhagyó: する (suru)
10. feladat: Összegzés[edit | edit source]
Írj egy rövid összefoglalót arról, mit tanultál a ragozásról!
Megoldás:
A ragozás alapvető fontosságú a japán nyelvben. Megtanultam, hogyan kell ragozni az I. és II. típusú igéket jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában. A rendhagyó igék ragozása is más, ezeket külön kell kezelni. A gyakorlatok segítettek megérteni a ragozás különböző aspektusait és alkalmazni a tanultakat.
Egyéb leckék[edit | edit source]
- 0 to A1 Course
- Introduction to Japanese Sentence Structure
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Hiragana olvasási és írási gyakorlat
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → は és が részecskék