Difference between revisions of "Language/Japanese/Grammar/Verb-Conjugation/hu"

From Polyglot Club WIKI
Jump to navigation Jump to search
m (Quick edit)
m (Quick edit)
 
Line 1: Line 1:


{{Japanese-Page-Top}}
{{Japanese-Page-Top}}
<div class="pg_page_title"><span lang>[[Language/Japanese/hu|Japán]] </span> → <span cat>[[Language/Japanese/Grammar/hu|Nyelvtan]]</span> → <span level>[[Language/Japanese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0-tól A1-ig Tanfolyam]]</span> → <span title>Igék ragozása</span></div>
== Bevezetés ==


<div class="pg_page_title"><span lang>Japán</span> → <span cat>Nyelvtan</span> → <span level>[[Language/Japanese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0-tól A1-es tanfolyam]]</span> → <span title>Csoportosított igék</span></div>
Az ige ragozása kulcsfontosságú része a japán nyelvtan elsajátításának. Az igék a mondatok gerincét képezik, és a ragozás lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzük az időt, a formát és a jelentést. A japánban a ragozás különbözik a legtöbb nyelvtől, így fontos, hogy megértsük az alapvető szabályokat, mielőtt elkezdenénk bonyolultabb szerkezetekkel dolgozni. Ebben a leckében megtanuljuk az igék ragozását jelen és múlt időben, pozitív és negatív formában.


__TOC__
__TOC__


== Oktatási célok ==
=== Az igék ragozása ===
 
A japán igék ragozása három fő típusra osztható: '''I. típusú igék''', '''II. típusú igék''' és '''rendhagyó igék'''. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket a típusokat és a ragozási szabályokat.
 
==== I. típusú igék ====
 
Az I. típusú igék a "-u" végződésű igék, és a ragozásuk a következő képpen történik:


Ebben a leckében megtanuljuk, hogy miként csoportosítjuk az igéket a jelen és a múlt idejű, valamint a pozitív és negatív formákra. Az itt megszerzett tudás segítségével a tanulók képesek lesznek megérteni az alapvető japán mondatokat és kifejezéseket.
* '''Jelen idő:''' Az alapforma marad, például: 食べる (taberu - enni)


== Igék csoportosítása ==
* '''Múlt idő:''' Az "-u" végződést "-tta" végződésre cseréljük, például: 食べた (tabeta - evett)


A japán igék csoportosítása a következő kategóriákra osztható:
* '''Pozitív forma:''' Az ige egyszerű jelen idejű formája.


=== Az -u végződésű igék ===
* '''Negatív forma:''' Az "-u" végződést "-anai" végződésre cseréljük, például: 食べない (tabenai - nem eszik)
Az -u végződésű igék a japán nyelv egyik alapvető csoportját képezik. Az -u végződésű igék főnévi igenév alakja az -u végződés. Például:


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
|-
|-
| 食べる (taberu) || [taberú] || enni
 
| 食べる || taberu || enni
 
|-
|-
| 見る (miru) || [mirú] || nézni
 
| 食べた || tabeta || evett
 
|-
|-
| 泳ぐ (oyogu) || [ojogú] || úszni
 
| 食べない || tabenai || nem eszik
 
|}
 
==== II. típusú igék ====
 
A II. típusú igék a "-iru" és "-eru" végződésű igék, és a ragozásuk a következőképpen történik:
 
* '''Jelen idő:''' Az alapforma marad, például: 見る (miru - nézni)
 
* '''Múlt idő:''' Az "-ru" végződést "-ta" végződésre cseréljük, például: 見た (mita - nézett)
 
* '''Pozitív forma:''' Az ige egyszerű jelen idejű formája.
 
* '''Negatív forma:''' Az "-ru" végződést "-nai" végződésre cseréljük, például: 見ない (minai - nem néz)
 
{| class="wikitable"
 
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
 
|-
 
| 見る || miru || nézni
 
|-
 
| 見た || mita || nézett
 
|-
|-
| 話す (hanasu) || [hanaszú] || beszélni
 
| 見ない || minai || nem néz
 
|}
|}


A jelen időben az -u végződésű igék első személyű alakja az -u végződés. Például:
==== Rendhagyó igék ====
 
A rendhagyó igék közé tartozik a する (suru - csinálni) és a 来る (kuru - jönni). Ezek ragozása eltér az előző típusoktól:
 
* '''Jelen idő:''' する (suru), 来る (kuru)
 
* '''Múlt idő:''' した (shita), 来た (kita)
 
* '''Pozitív forma:''' Az ige egyszerű jelen idejű formája.
 
* '''Negatív forma:''' しない (shinai), 来ない (konai)
 
{| class="wikitable"
 
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
 
|-
 
| する || suru || csinálni
 
|-
 
| した || shita || csinált
 
|-
 
| しない || shinai || nem csinál
 
|-
 
| 来る || kuru || jönni
 
|-


* 食べる (taberu) → 食べます (tabemasu)
| 来た || kita || jött
* 見る (miru) → 見ます (mimasu)
* 泳ぐ (oyogu) → 泳ぎます (oyogimasu)
* 話す (hanasu) → 話します (hanashimasu)


A múlt időben az -u végződésű igék első személyű alakja az -imashita végződés. Például:
|-


* 食べる (taberu) → 食べました (tabemashita)
| 来ない || konai || nem jön
* 見る (miru) → 見ました (mimashita)
* 泳ぐ (oyogu) → 泳ぎました (oyogimashita)
* 話す (hanasu) → 話しました (hanashimashita)


A pozitív és negatív formák két különböző szóval rendelkeznek. Például:
|}


* 食べる (taberu) → 食べます (tabemasu) / 食べません (tabemasen)
=== Példák az igék ragozására ===
* 見る (miru) → 見ます (mimasu) / 見ません (mimasen)
* 泳ぐ (oyogu) → 泳ぎます (oyogimasu) / 泳ぎません (oyogimasen)
* 話す (hanasu) → 話します (hanashimasu) / 話しません (hanashimasen)


=== Az -iru és -eru végződésű igék ===
A következőkben bemutatunk 20 példát a ragozásokra, hogy még jobban megértsük a különböző igéket és azok ragozási formáit.
Az -iru és -eru végződésű igék a japán nyelv másik csoportját képezik. A főnévi igenév alakja az -iru vagy az -eru végződés. Például:


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
|-
| 飲む || nomu || inni
|-
|-
| 書く (kaku) || [kakú] || írni
 
| 飲んだ || nonda || ivott
 
|-
|-
| 起きる (okiru) || [okirú] || felkelni
 
| 飲まない || nomanai || nem iszik
 
|-
|-
| 飲む (nomu) || [nomú] || inni
 
| 書く || kaku || írni
 
|-
|-
| 脱ぐ (nugu) || [nugú] || levetkőzni
 
| 書いた || kaita || írt
 
|-
 
| 書かない || kakanai || nem ír
 
|-
 
| 遊ぶ || asobu || játszani
 
|-
 
| 遊んだ || asonda || játszott
 
|-
 
| 遊ばない || asobanai || nem játszik
 
|-
 
| 歩く || aruku || sétálni
 
|-
 
| 歩いた || aruita || sétált
 
|-
 
| 歩かない || arukanai || nem sétál
 
|-
 
| 聞く || kiku || hallgatni
 
|-
 
| 聞いた || kiita || hallgatott
 
|-
 
| 聞かない || kikanai || nem hallgat
 
|-
 
| 買う || kau || venni
 
|-
 
| 買った || katta || vett
 
|-
 
| 買わない || kawanai || nem vesz
 
|-
 
| 売る || uru || eladni
 
|-
 
| 売った || utta || eladott
 
|-
 
| 売らない || uranai || nem ad el
 
|}
|}


A jelen időben az -iru és -eru végződésű igék első személyű alakja az -imasu végződés. Például:
=== Gyakorló feladatok ===
 
Most, hogy megismertük az igék ragozását, itt az idő, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tanultak alkalmazásában.
 
==== 1. feladat: Ragozd az igéket! ====
 
Ragadd meg az alábbi igéket jelen időben, múlt időben, pozitív és negatív formában!
 
1. 走る (hashiru - futni)
 
2. 読む (yomu - olvasni)
 
3. 寝る (neru - aludni)
 
''Megoldás:''
 
1. 走る - 走った - 走らない


* 書く (kaku) → 書きます (kakimasu)
2. 読む - 読んだ - 読まない
* 起きる (okiru) → 起きます (okimasu)
* 飲む (nomu) → 飲みます (nomimasu)
* 脱ぐ (nugu) → 脱ぎます (nugimasu)


A múlt időben az -iru és -eru végződésű igék első személyű alakja az -imashita végződés. Például:
3. 寝る - 寝た - 寝ない


* 書く (kaku) → 書きました (kakimashita)
==== 2. feladat: Hozz létre mondatokat! ====
* 起きる (okiru) → 起きました (okimashita)
* 飲む (nomu) → 飲みました (nomimashita)
* 脱ぐ (nugu) → 脱ぎました (nugimashita)


A pozitív és negatív formák két különböző szóval rendelkeznek. Például:
Készíts mondatokat a következő igékkel, használva a jelen és múlt időt!


* 書く (kaku) → 書きます (kakimasu) / 書きません (kakimasen)
1. 食べる (taberu - enni)
* 起きる (okiru) → 起きます (okimasu) / 起きません (okimasen)
* 飲む (nomu) → 飲みます (nomimasu) / 飲みません (nomimasen)
* 脱ぐ (nugu) → 脱ぎます (nugimasu) / 脱ぎません (nugimasen)


== Gyakorlatok ==
2. 行く (iku - menni)


* Fordítsa le a következő mondatokat a megfelelő forma szerint!
''Megoldás:''
# 私は寝る。 (Watashi wa neru.) → 私は寝ます。 (Watashi wa nemasu.)
# 彼女は歌う。 (Kanojo wa utau.) → 彼女は歌います。 (Kanojo wa utaimasu.)
# 私たちは踊る。 (Watashitachi wa odoru.) → 私たちは踊ります。 (Watashitachi wa odorimasu.)
# あなたは読む。 (Anata wa yomu.) → あなたは読みます。 (Anata wa yomimasu.)


== Összefoglaló ==
1. 昨日、私は寿司を食べた。 (Kinō, watashi wa sushi o tabeta. - Tegnap sushi ettem.)


Gratulálunk! Most már képesek vagyunk csoportosítani az igéket a jelen és a múlt idejű, valamint a pozitív és negatív formákra. Használja ezt az ismeretet az alapvető japán mondatok és kifejezések megértéséhez.
2. 明日、私は学校に行く。 (Ashita, watashi wa gakkō ni iku. - Holnap iskolába megyek.)
 
==== 3. feladat: Negatív formák gyakorlása ====
 
Írd át az alábbi mondatokat negatív formába!
 
1. 私は本を読む。 (Watashi wa hon o yomu. - Olvasok egy könyvet.)
 
2. 彼は映画を見た。 (Kare wa eiga o mita. - Ő megnézte a filmet.)
 
''Megoldás:''
 
1. 私は本を読まない。(Watashi wa hon o yomanai. - Nem olvasok könyvet.)
 
2. 彼は映画を見なかった。(Kare wa eiga o minakatta. - Ő nem nézte meg a filmet.)
 
==== 4. feladat: Igék az időben ====
 
Írd le a következő igéket a múlt időben!
 
1. 話す (hanasu - beszélni)
 
2. 作る (tsukuru - készíteni)
 
''Megoldás:''
 
1. 話した (hanashita - beszélt)
 
2. 作った (tsukutta - készített)
 
==== 5. feladat: Kérdések készítése ====
 
Készíts kérdéseket a következő igékből!
 
1. 行く (iku - menni)
 
2. 飲む (nomu - inni)
 
''Megoldás:''
 
1. あなたはどこに行きますか? (Anata wa doko ni ikimasu ka? - Hová mész?)
 
2. あなたは何を飲みますか? (Anata wa nani o nomimasu ka? - Mit iszol?)
 
==== 6. feladat: Igék gyakorlása ====
 
Az alábbi igéket ragozd a megfelelő formákra!
 
1. 見る (miru - nézni)
 
2. 聞く (kiku - hallgatni)
 
''Megoldás:''
 
1. 見る - 見た - 見ない
 
2. 聞く - 聞いた - 聞かない
 
==== 7. feladat: Mondat kiegészítések ====
 
Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő ige formájával!
 
1. 彼は毎日 ________ (futni).
 
2. 昨ap ________ (beszélni) a barátommal.
 
''Megoldás:''
 
1. 彼は毎日走る。(Kare wa mainichi hashiru. - Ő minden nap fut.)
 
2. 昨日友達と話した。(Kinō tomodachi to hanashita. - Tegnap beszéltem a barátommal.)
 
==== 8. feladat: Igék összehasonlítása ====
 
Válaszd ki a megfelelő igét a mondatban!
 
1. 私は毎日 ________ (futni/olvasni) a könyveket.
 
2. Ő ________ (jönni/menni) a bulira.
 
''Megoldás:''
 
1. 私は毎日本を読む。(Watashi wa mainichi hon o yomu. - Minden nap olvasok könyveket.)
 
2. 彼はパーティーに来る。(Kare wa pātī ni kuru. - Ő jön a bulira.)
 
==== 9. feladat: Igék csoportosítása ====
 
Csoportosítsd az alábbi igéket a típusuk szerint!
 
1. 見る (miru)
 
2. 飲む (nomu)
 
3. する (suru)
 
''Megoldás:''
 
* II. típusú: 見る (miru)
 
* I. típusú: 飲む (nomu)
 
* Rendhagyó: する (suru)
 
==== 10. feladat: Összegzés ====
 
Írj egy rövid összefoglalót arról, mit tanultál a ragozásról!
 
''Megoldás:''
 
A ragozás alapvető fontosságú a japán nyelvben. Megtanultam, hogyan kell ragozni az I. és II. típusú igéket jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában. A rendhagyó igék ragozása is más, ezeket külön kell kezelni. A gyakorlatok segítettek megérteni a ragozás különböző aspektusait és alkalmazni a tanultakat.


{{#seo:
{{#seo:
|title=Japán nyelvtan: csoportosított igék
 
|keywords=japán, nyelvtan, csoportosított igék, tanfolyam, A1-es, lecke
|title=Igék ragozása a japán nyelvben
|description=Tanuljuk meg, hogy miként csoportosítsuk az igéket a japán nyelvben. Készen állsz az alapvető japán mondatok és kifejezések megértésére!
 
|keywords=japán nyelvtan, ige ragozás, japán igék, tanulás, japán nyelv, A1 szint
 
|description=Ebben a leckében megtanulod az igék ragozását jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában.
 
}}
}}


{{Japanese-0-to-A1-Course-TOC-hu}}
{{Template:Japanese-0-to-A1-Course-TOC-hu}}


[[Category:Course]]
[[Category:Course]]
Line 110: Line 373:
[[Category:0-to-A1-Course]]
[[Category:0-to-A1-Course]]
[[Category:Japanese-0-to-A1-Course]]
[[Category:Japanese-0-to-A1-Course]]
<span gpt></span> <span model=gpt-3.5-turbo></span> <span temperature=0.7></span>
<span openai_correct_model></span> <span gpt></span> <span model=gpt-4o-mini></span> <span temperature=0.7></span>





Latest revision as of 22:49, 14 August 2024


Japan-flag-Japanese-Lessons-PolyglotClub.png
Japán Nyelvtan0-tól A1-ig TanfolyamIgék ragozása

Bevezetés[edit | edit source]

Az ige ragozása kulcsfontosságú része a japán nyelvtan elsajátításának. Az igék a mondatok gerincét képezik, és a ragozás lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzük az időt, a formát és a jelentést. A japánban a ragozás különbözik a legtöbb nyelvtől, így fontos, hogy megértsük az alapvető szabályokat, mielőtt elkezdenénk bonyolultabb szerkezetekkel dolgozni. Ebben a leckében megtanuljuk az igék ragozását jelen és múlt időben, pozitív és negatív formában.

Az igék ragozása[edit | edit source]

A japán igék ragozása három fő típusra osztható: I. típusú igék, II. típusú igék és rendhagyó igék. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket a típusokat és a ragozási szabályokat.

I. típusú igék[edit | edit source]

Az I. típusú igék a "-u" végződésű igék, és a ragozásuk a következő képpen történik:

  • Jelen idő: Az alapforma marad, például: 食べる (taberu - enni)
  • Múlt idő: Az "-u" végződést "-tta" végződésre cseréljük, például: 食べた (tabeta - evett)
  • Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
  • Negatív forma: Az "-u" végződést "-anai" végződésre cseréljük, például: 食べない (tabenai - nem eszik)
Japán Kiejtés Magyar
食べる taberu enni
食べた tabeta evett
食べない tabenai nem eszik

II. típusú igék[edit | edit source]

A II. típusú igék a "-iru" és "-eru" végződésű igék, és a ragozásuk a következőképpen történik:

  • Jelen idő: Az alapforma marad, például: 見る (miru - nézni)
  • Múlt idő: Az "-ru" végződést "-ta" végződésre cseréljük, például: 見た (mita - nézett)
  • Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
  • Negatív forma: Az "-ru" végződést "-nai" végződésre cseréljük, például: 見ない (minai - nem néz)
Japán Kiejtés Magyar
見る miru nézni
見た mita nézett
見ない minai nem néz

Rendhagyó igék[edit | edit source]

A rendhagyó igék közé tartozik a する (suru - csinálni) és a 来る (kuru - jönni). Ezek ragozása eltér az előző típusoktól:

  • Jelen idő: する (suru), 来る (kuru)
  • Múlt idő: した (shita), 来た (kita)
  • Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
  • Negatív forma: しない (shinai), 来ない (konai)
Japán Kiejtés Magyar
する suru csinálni
した shita csinált
しない shinai nem csinál
来る kuru jönni
来た kita jött
来ない konai nem jön

Példák az igék ragozására[edit | edit source]

A következőkben bemutatunk 20 példát a ragozásokra, hogy még jobban megértsük a különböző igéket és azok ragozási formáit.

Japán Kiejtés Magyar
飲む nomu inni
飲んだ nonda ivott
飲まない nomanai nem iszik
書く kaku írni
書いた kaita írt
書かない kakanai nem ír
遊ぶ asobu játszani
遊んだ asonda játszott
遊ばない asobanai nem játszik
歩く aruku sétálni
歩いた aruita sétált
歩かない arukanai nem sétál
聞く kiku hallgatni
聞いた kiita hallgatott
聞かない kikanai nem hallgat
買う kau venni
買った katta vett
買わない kawanai nem vesz
売る uru eladni
売った utta eladott
売らない uranai nem ad el

Gyakorló feladatok[edit | edit source]

Most, hogy megismertük az igék ragozását, itt az idő, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tanultak alkalmazásában.

1. feladat: Ragozd az igéket![edit | edit source]

Ragadd meg az alábbi igéket jelen időben, múlt időben, pozitív és negatív formában!

1. 走る (hashiru - futni)

2. 読む (yomu - olvasni)

3. 寝る (neru - aludni)

Megoldás:

1. 走る - 走った - 走らない

2. 読む - 読んだ - 読まない

3. 寝る - 寝た - 寝ない

2. feladat: Hozz létre mondatokat![edit | edit source]

Készíts mondatokat a következő igékkel, használva a jelen és múlt időt!

1. 食べる (taberu - enni)

2. 行く (iku - menni)

Megoldás:

1. 昨日、私は寿司を食べた。 (Kinō, watashi wa sushi o tabeta. - Tegnap sushi ettem.)

2. 明日、私は学校に行く。 (Ashita, watashi wa gakkō ni iku. - Holnap iskolába megyek.)

3. feladat: Negatív formák gyakorlása[edit | edit source]

Írd át az alábbi mondatokat negatív formába!

1. 私は本を読む。 (Watashi wa hon o yomu. - Olvasok egy könyvet.)

2. 彼は映画を見た。 (Kare wa eiga o mita. - Ő megnézte a filmet.)

Megoldás:

1. 私は本を読まない。(Watashi wa hon o yomanai. - Nem olvasok könyvet.)

2. 彼は映画を見なかった。(Kare wa eiga o minakatta. - Ő nem nézte meg a filmet.)

4. feladat: Igék az időben[edit | edit source]

Írd le a következő igéket a múlt időben!

1. 話す (hanasu - beszélni)

2. 作る (tsukuru - készíteni)

Megoldás:

1. 話した (hanashita - beszélt)

2. 作った (tsukutta - készített)

5. feladat: Kérdések készítése[edit | edit source]

Készíts kérdéseket a következő igékből!

1. 行く (iku - menni)

2. 飲む (nomu - inni)

Megoldás:

1. あなたはどこに行きますか? (Anata wa doko ni ikimasu ka? - Hová mész?)

2. あなたは何を飲みますか? (Anata wa nani o nomimasu ka? - Mit iszol?)

6. feladat: Igék gyakorlása[edit | edit source]

Az alábbi igéket ragozd a megfelelő formákra!

1. 見る (miru - nézni)

2. 聞く (kiku - hallgatni)

Megoldás:

1. 見る - 見た - 見ない

2. 聞く - 聞いた - 聞かない

7. feladat: Mondat kiegészítések[edit | edit source]

Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő ige formájával!

1. 彼は毎日 ________ (futni).

2. 昨ap ________ (beszélni) a barátommal.

Megoldás:

1. 彼は毎日走る。(Kare wa mainichi hashiru. - Ő minden nap fut.)

2. 昨日友達と話した。(Kinō tomodachi to hanashita. - Tegnap beszéltem a barátommal.)

8. feladat: Igék összehasonlítása[edit | edit source]

Válaszd ki a megfelelő igét a mondatban!

1. 私は毎日 ________ (futni/olvasni) a könyveket.

2. Ő ________ (jönni/menni) a bulira.

Megoldás:

1. 私は毎日本を読む。(Watashi wa mainichi hon o yomu. - Minden nap olvasok könyveket.)

2. 彼はパーティーに来る。(Kare wa pātī ni kuru. - Ő jön a bulira.)

9. feladat: Igék csoportosítása[edit | edit source]

Csoportosítsd az alábbi igéket a típusuk szerint!

1. 見る (miru)

2. 飲む (nomu)

3. する (suru)

Megoldás:

  • II. típusú: 見る (miru)
  • I. típusú: 飲む (nomu)
  • Rendhagyó: する (suru)

10. feladat: Összegzés[edit | edit source]

Írj egy rövid összefoglalót arról, mit tanultál a ragozásról!

Megoldás:

A ragozás alapvető fontosságú a japán nyelvben. Megtanultam, hogyan kell ragozni az I. és II. típusú igéket jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában. A rendhagyó igék ragozása is más, ezeket külön kell kezelni. A gyakorlatok segítettek megérteni a ragozás különböző aspektusait és alkalmazni a tanultakat.

Tartalomjegyzék - Japan Nyelvtanfolyam - 0-tól A1-ig[edit source]


Hiragana alapok


Üdvözlések és bemutatkozások


Földrajz és történelem


Melléknevek és határozószók


Családi és társadalmi kapcsolatok


<big vall é s és filozófia


Részecskék és kötőszavak


Utazás és turizmus


Oktatás és tudomány


Előtagok és bekiáltószavak


Művészet és média


Politika és társadalom


Egyéb leckék[edit | edit source]