Difference between revisions of "Language/Japanese/Vocabulary/Counting-Numbers-and-Time/hu"

From Polyglot Club WIKI
Jump to navigation Jump to search
m (Quick edit)
 
m (Quick edit)
 
(One intermediate revision by the same user not shown)
Line 1: Line 1:


{{Japanese-Page-Top}}


<div class="pg_page_title"><span lang="ja">日本語</span> → <span cat="Szókincs">Szókincs</span> → <span level="0 to A1 Course">0-tól A1-es Japán tanfolyam</span> → <span title="Számok és idők számlálása">Számok és idők számlálása</span></div>


__TOC__
{{Japanese-Page-Top}}
<div class="pg_page_title"><span lang>[[Language/Japanese/hu|Japán]] </span> → <span cat>[[Language/Japanese/Vocabulary/hu|Szókincs]]</span> → <span level>[[Language/Japanese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0-tól A1-ig Tanfolyam]]</span> → <span title>Számok és idő</span></div>


== Bevezetés ==
== Bevezetés ==


Üdvözöljük a japán nyelv leckéjében a “Számok és idők számlálása” témában! Ebben a leckében megtanulhatja, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, és hogyan alkalmazhatja őket gyakorlati helyzetekben.
Üdvözöllek a japán nyelv tanulásának következő izgalmas szakaszában! A mai órán a '''számok''' és az '''idő''' kifejezéseivel fogunk foglalkozni. E két téma megértése alapvető fontosságú a japán nyelvben, hiszen nemcsak a mindennapi kommunikációban, hanem a kultúra mélyebb megértésében is nagy szerepet játszanak. A számok segítenek a mennyiségek kifejezésében, míg az idő ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy belemerülj a japán élet ritmusába.  


== Számok számlálása ==
A következő órában megtanuljuk, hogyan számoljunk és hogyan mondjuk el az időt japánul. A leckét gyakorlati példákkal és feladatokkal gazdagítjuk, hogy a tanultakat könnyen alkalmazhasd a valós életben.
 
__TOC__


A japán számok számlálásának rendszere elég bonyolult lehet, de ne aggódjon, mi segítünk önnek a megértésben!
=== Számok a japán nyelvben ===


=== Számok 1-től 10-ig ===
A számok megértése kulcsfontosságú, hiszen a japán nyelvben más és más kifejezéseket használunk attól függően, hogy milyen helyzetben használjuk a számokat. Az alábbi táblázatban bemutatjuk az alapvető számokat 1-től 10-ig, valamint a kiejtésüket és a magyar fordításukat.


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
! Japanese !! Kiejtés !! Magyarul
 
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
 
|-
|-
| 一 || ichi || egy
 
| 一 (いち) || ichi || egy
 
|-
|-
| 二 || ni || kettő
 
| 二 (に) || ni || kettő
 
|-
|-
| 三 || san || három
 
| 三 (さん) || san || három
 
|-
|-
| 四 || shi, yon || négy
 
| 四 (し) || shi || négy
 
|-
|-
| 五 || go || öt
 
| 五 (ご) || go || öt
 
|-
|-
| 六 || roku || hat
 
| 六 (ろく) || roku || hat
 
|-
|-
| 七 || shichi, nana || hét
 
| 七 (しち) || shichi || hét
 
|-
|-
| 八 || hachi || nyolc
 
| 八 (はち) || hachi || nyolc
 
|-
|-
| 九 || kyuu, ku || kilenc
 
| 九 (きゅう) || kyuu || kilenc
 
|-
|-
| 十 || juu || tíz
 
| 十 (じゅう) || juu || tíz
 
|}
|}


=== Számok 11-től 20-ig ===
Most, hogy megismertük az alapvető számokat, nézzük meg a tizenöt számot! Az alábbi táblázatban szerepelnek a tizenöt számok, kiejtésük és magyar fordításuk:


A 11-től 20-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:
{| class="wikitable"
 
! Japán !! Kiejtés !! Magyar


{| class="wikitable"
! Japanese !! Kiejtés !! Magyarul
|-
|-
| 十一 || juuichi || tizenegy
 
| 十一 (じゅういち) || juu-ichi || tizenegy
 
|-
|-
| 十二 || juuni || tizenkettő
 
| 十二 (じゅうに) || juu-ni || tizenkettő
 
|-
|-
| 十三 || juusan || tizenhárom
 
| 十三 (じゅうさん) || juu-san || tizenhárom
 
|-
|-
| 十四 || juushi, juuyon || tizennégy
 
| 十四 (じゅうし) || juu-shi || tizennégy
 
|-
|-
| 十五 || juugo || tizenöt
 
| 十五 (じゅうご) || juu-go || tizenöt
 
|-
|-
| 十六 || juuroku || tizenhat
 
| Tizenhat (じゅうろく) || juu-roku || tizenhat
 
|-
|-
| 十七 || juushichi, juunana || tizenhét
 
| Tizenhét (じゅうしち) || juu-shichi || tizenhét
 
|-
|-
| 十八 || juuhachi || tizennyolc
 
| Tizennyolc (じゅうはち) || juu-hachi || tizennyolc
 
|-
|-
| 十九 || juukyuu, juuku || tizenkilenc
 
| Tizenkilenc (じゅうきゅう) || juu-kyuu || tizenkilenc
 
|-
|-
| 二十 || nijuu || húsz
 
| Húsz (にじゅう) || ni-juu || húsz
 
|}
|}


=== Számok 21-től 99-ig ===
A japán nyelvben a számok kiejtése nem mindig lineáris, például a négy (四, shi) és a hét (七, shichi) más kiejtést kap, ha számok előtagjaiként használják. Fontos, hogy ezeket a különbségeket megértsük és gyakoroljuk.


A 21-től 99-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:
=== Számok használata a mindennapi életben ===


A számok nevezése a tízesek neve után a számok neveivel történik, például: 21 = “húsz egy” (nijuu ichi).  
Most nézzük meg, hogyan használhatjuk a számokat a mindennapi életben. Íme néhány példa, ahol a számok fontos szerepet játszanak:
 
* Vásárlás: "Kérek három almát." (リンゴを三つください。- Ringo o mittsu kudasai.)
 
* Kérdés: "Hány órakor találkozunk?" (何時に会いますか?- Nanji ni aimasu ka?)
 
* Időpontok: "Tíz óra van." (今は十時です。- Ima wa juu-ji desu.)
 
=== Az idő kifejezése japánul ===
 
A japán idő kifejezések megértése szintén elengedhetetlen. Az idő megmondásához a számok mellett az alábbi kifejezéseket is használnunk kell.
 
Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogyan mondjuk el az időt japánul:


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
! Japanese !! Kiejtés !! Magyarul
 
! Japán !! Kiejtés !! Magyar
 
|-
|-
| 二十一 || nijuuichi || huszonegy
 
| 一時 (いちじ) || ichi-ji || egy óra
 
|-
|-
| 二十二 || nijuuni || huszonkettő
 
| 二時 (にじ) || ni-ji || két óra
 
|-
|-
| 二十三 || nijuusan || huszonhárom
 
| 三時 (さんじ) || san-ji || három óra
 
|-
|-
| 三十 || sanjuu || harminc
 
| 四時 (よじ) || yo-ji || négy óra
 
|-
|-
| 三十一 || sanjuuichi || harmincegy
 
| 五時 (ごじ) || go-ji || öt óra
 
|-
|-
| 三十二 || sanjuuni || harminckettő
 
| 六時 (ろくじ) || roku-ji || hat óra
 
|-
|-
| 四十 || yonjuu || negyven
 
| 七時 (しちじ) || shichi-ji || hét óra
 
|-
|-
| 五十 || gojuu || ötven
 
| 八時 (はちじ) || hachi-ji || nyolc óra
 
|-
|-
| 六十 || rokujuu || hatvan
 
| 九時 (くじ) || ku-ji || kilenc óra
 
|-
|-
| 七十 || shichijuu, nanajuu || hetven
 
|-
| 十時 (じゅうじ) || juu-ji || tíz óra
| 八十 || hachijuu || nyolcvan
 
|-
| 九十 || kyuujuu, kujuu || kilencven
|}
|}


=== Számok 100-tól 10 000-ig ===
Az idő kifejezésénél fontos megjegyezni, hogy a japánban a "kor" kifejezést használjuk az órákra, és a kiejtés is változhat az időpontokban a számok szerint.
 
=== Gyakorlati példák ===
 
Most nézzük meg, hogyan alkalmazhatjuk a tanultakat a gyakorlatban. Itt van néhány példa, hogyan használhatók a számok és az idő a mindennapi beszélgetésekben:
 
1. '''Kérdés:''' "Hány óra van most?" (今は何時ですか?- Ima wa nanji desu ka?)
 
2. '''Válasz:''' "Most három óra van." (今は三時です。- Ima wa san-ji desu.)
 
3. '''Kérdés:''' "Hány almát vásároltál?" (リンゴをいくつ買いましたか?- Ringo o ikutsu kaimashita ka?)
 
4. '''Válasz:''' "Két almát vásároltam." (リンゴを二つ買いました。- Ringo o futatsu kaimashita.)
 
=== Gyakorlatok ===
 
Most, hogy áttekintettük a számokat és az időt, itt van néhány gyakorlat, amely segít az új ismeretek alkalmazásában:
 
==== 1. feladat: Számok gyakorlása ====
 
Írd le japánul a következő számokat:
 
1. Négy
 
2. Tíz
 
3. Tizenkettő
 
==== 2. feladat: Idő kifejezése ====
 
Hogyan mondanád el, hogy "most öt óra van" japánul?
 
==== 3. feladat: Vásárlás ====
 
Képzeld el, hogy vásárolsz. Írd le, mennyi gyümölcsöt vásárolsz, és mond el japánul.
 
==== 4. feladat: Időpont kérdése ====
 
Képzeld el, hogy meg kell kérdezned valakitől, hogy hány órakor találkoztok. Írd le a kérdést japánul.
 
==== 5. feladat: Mennyiség megadása ====
 
Írj le egy mondatot, amelyben megadod, hány könyvet vásároltál japánul.
 
==== 6. feladat: Milyen órán találkozunk? ====


A 100-tól 10 000-ig terjedő számok kifejezése a következőképpen történik:
Képzeld el, hogy valakivel találkozol. Kérdezd meg tőle, hogy hány órakor találkoztok.


A számok nevezése a százak neve után a tízesek neveivel és a számok neveivel történik, például: 524 = “öt száz huszon négy” (gohyaku nijuu yon).
==== 7. feladat: Számok átírása ====


{| class="wikitable"
Írd le japánul a következő számokat: 15, 22, 30
! Japanese !! Kiejtés !! Magyarul
 
|-
==== 8. feladat: Idő átalakítása ====
| 百 || hyaku || száz
 
|-
Hogyan mondanád el, hogy "most nyolc óra van" japánul?
| 二百 || nihyaku || kétszáz
 
|-
==== 9. feladat: Mennyiség kérdése ====
| 三百 || sanbyaku || háromszáz
 
|-
Írd le japánul a kérdést: "Hány narancsot vásároltál?"
| 四百 || yonhyaku || négyszáz
 
|-
==== 10. feladat: Gyakorlat ====
| 五百 || gohyaku || ötszáz
 
|-
Képzeld el, hogy egy piacon vagy. Írd le japánul, hogy hány zöldséget vásárolsz.
| 六百 || roppyaku || hatszáz
 
|-
=== Megoldások és magyarázatok ===
| 七百 || nanahyaku, shichihyaku || hétszáz
 
|-
Most nézzük meg a válaszokat a gyakorlatokra, hogy ellenőrizhesd a tudásodat és megértsd a helyes kifejezéseket.
| 八百 || happyaku || nyolcszáz
 
|-
==== 1. feladat: Számok gyakorlása ====
| 九百 || kyuuhyaku || kilencszáz
 
|-
1. 四 (し) || shi
| 千 || sen || ezer
 
|-
2. 十 (じゅう) || juu
| 二千 || nisen || kétezer
 
|-
3. 十二 (じゅうに) || juu-ni
| 三千 || sanzen || háromezer
|-
| 四千 || yonsen || négyezer
|-
| 五千 || gosen || ötezer
|-
| 六千 || rokusen || hatezer
|-
| 七千 || nanasen, shichisen || hétezer
|-
| 八千 || hassen || nyolcezer
|-
| 九千 || kyuu sen || kilencezer
|}


=== Több, mint 10 000 ===
==== 2. feladat: Idő kifejezése ====


Amikor 10 000-nél nagyobb számot kell kifejezni, a következő szabályokat kell követni:
"今は五時です。" (Ima wa go-ji desu.)


* 10 000 = 一万 (ichiman)
==== 3. feladat: Vásárlás ====
* 100 000 = 十万 (juuman)
* 1 000 000 = 百万 (hyakuman)
* 10 000 000 = 千万 (senman)
* 100 000 000 = 一億 (ichioku)


== Idő kifejezése ==
Példa: "Két almát vásároltam." (リンゴを二つ買いました。- Ringo o futatsu kaimashita.)


A japánban az idő kifejezése szintén bonyolult lehet, de ne aggódjon, mi segítünk önnek a megértésben!
==== 4. feladat: Időpont kérdése ====


=== Az idő megadása ===
"何時に会いますか?" (Nanji ni aimasu ka?)


Az idő megadása japánul a következőképpen történik:
==== 5. feladat: Mennyiség megadása ====


* óra (時 / ji)
Példa: "Három könyvet vásároltam." (本を三冊買いました。- Hon o san-satsu kaimashita.)
* perc (分 / fun)
* másodperc (秒 / byou)


Például: 3:30 = 三時半 (sanji han)
==== 6. feladat: Milyen órán találkozunk? ====


=== Az idő megadása délelőtt és délután ===
"何時に会いますか?" (Nanji ni aimasu ka?)


A délelőtti órákat délelőtt (午前 / gozen) és a délutáni órákat délután (午後 / gogo) kifejezéssel fejezzük ki. Például: reggel 9 óra = 午前9時 (gozen kuji), délután 3 óra = 午後3時 (gogo sanji).
==== 7. feladat: Számok átírása ====


=== Napok, hónapok és évszakok ===
15. 十五 (じゅうご) || juu-go


{| class="wikitable"
22. 二十二 (にじゅうに) || ni-juu-ni
! Japanese !! Kiejtés !! Magyarul
|-
| 月 || tsuki || hónap
|-
| 火曜日 || kayoubi || kedd
|-
| 水曜日 || suiyoubi || szerda
|-
| 木曜日 || mokuyoubi || csütörtök
|-
| 金曜日 || kinyoubi || péntek
|-
| 土曜日 || doyoubi || szombat
|-
| 日曜日 || nichiyoubi || vasárnap
|-
| 春 || haru || tavasz
|-
| 夏 || natsu || nyár
|-
| 秋 || aki || ősz
|-
| 冬 || fuyu || tél
|}


== Gyakorlati alkalmazások ==
30. 三十 (さんじゅう) || san-juu


Most, hogy megtanulta, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, készen áll arra, hogy alkalmazza ezeket a kifejezéseket a való életben! Itt van néhány példa:
==== 8. feladat: Idő átalakítása ====


=== Számlálás ===
"今は八時です。" (Ima wa hachi-ji desu.)


* Kérem, adjon nekem két sushit. - 二つの寿司をください。 (futatsu no sushi wo kudasai)
==== 9. feladat: Mennyiség kérdése ====
* Szeretnék venni három jegyet. - 三枚の切符を買いたいです。 (sanmai no kippu wo kaitai desu)


=== Idő kifejezése ===
"オレンジをいくつ買いましたか?" (Orenji o ikutsu kaimashita ka?)


* Mikor kezdődik a koncert? - コンサートは何時に始まりますか? (konsaato wa nanji ni hajimarimasu ka?)
==== 10. feladat: Gyakorlat ====
* Holnap reggel 7 órakor találkozunk - 明日の朝7時に会いましょう (ashita no asa shichiji ni aimashou)


== Összefoglalás ==
Példa: "Öt zöldséget vásárolok." (野菜を五つ買います。- Yasai o itsutsu kaimasu.)


A “Számok és idők számlálása” japán nyelvleckében megtanulta, hogyan kell japánul számolni és időt mondani. Reméljük, hogy segítettünk önnek a japán nyelv alapjaival való megértésben!
Ez a mai óra a számok és az idő kifejezéséről szólt. Remélem, hogy most már magabiztosabban tudsz beszélni ezekről a témákról japánul! Ne felejtsd el gyakorolni a tanultakat, hiszen a gyakorlás a siker kulcsa!


{{#seo:
{{#seo:
|title=Japán szavak → 0-tól A1-es Japán tanfolyam → Számok és idők számlálása
 
|keywords=japán, számok, idő, japán nyelv, japán tanfolyam, A1-es, szókincs
|title=Számok és idő kifejezése japánul
|description=Tanulja meg, hogyan kell számolni és időt mondani japánul, és hogyan alkalmazhatja őket gyakorlati helyzetekben. A lecke a “Számok és idők számlálása” témáját öleli fel. A japán szavakat japán nyelvtanárról tanulja magyarul.
 
|keywords=számok, idő, japán nyelv, japán szókincs, japán tanulás
 
|description=Ebben a leckében megtanulod, hogyan számolj és mond el az időt japánul, és alkalmazd azokat gyakorlati helyzetekben.
 
}}
}}


{{Japanese-0-to-A1-Course-TOC-hu}}
{{Template:Japanese-0-to-A1-Course-TOC-hu}}


[[Category:Course]]
[[Category:Course]]
Line 234: Line 309:
[[Category:0-to-A1-Course]]
[[Category:0-to-A1-Course]]
[[Category:Japanese-0-to-A1-Course]]
[[Category:Japanese-0-to-A1-Course]]
<span gpt></span> <span model=gpt-3.5-turbo></span> <span temperature=0.7></span>
<span openai_correct_model></span> <span gpt></span> <span model=gpt-4o-mini></span> <span temperature=0.7></span>
 
 


==Egyéb leckék==
* [[Language/Japanese/Vocabulary/Greetings/hu|0-tól A1-es szintig → Szókincs → Üdvözlések]]
* [[Language/Japanese/Vocabulary/Introducing-Yourself-and-Others/hu|Introducing Yourself and Others]]
* [[Language/Japanese/Vocabulary/Describing-People/hu|0 to A1 Course → Szókincs → Emberi tulajdonságok leírása]]


{{Japanese-Page-Bottom}}
{{Japanese-Page-Bottom}}

Latest revision as of 00:31, 15 August 2024


Japan-flag-Japanese-Lessons-PolyglotClub.png
Japán Szókincs0-tól A1-ig TanfolyamSzámok és idő

Bevezetés[edit | edit source]

Üdvözöllek a japán nyelv tanulásának következő izgalmas szakaszában! A mai órán a számok és az idő kifejezéseivel fogunk foglalkozni. E két téma megértése alapvető fontosságú a japán nyelvben, hiszen nemcsak a mindennapi kommunikációban, hanem a kultúra mélyebb megértésében is nagy szerepet játszanak. A számok segítenek a mennyiségek kifejezésében, míg az idő ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy belemerülj a japán élet ritmusába.

A következő órában megtanuljuk, hogyan számoljunk és hogyan mondjuk el az időt japánul. A leckét gyakorlati példákkal és feladatokkal gazdagítjuk, hogy a tanultakat könnyen alkalmazhasd a valós életben.

Számok a japán nyelvben[edit | edit source]

A számok megértése kulcsfontosságú, hiszen a japán nyelvben más és más kifejezéseket használunk attól függően, hogy milyen helyzetben használjuk a számokat. Az alábbi táblázatban bemutatjuk az alapvető számokat 1-től 10-ig, valamint a kiejtésüket és a magyar fordításukat.

Japán Kiejtés Magyar
一 (いち) ichi egy
二 (に) ni kettő
三 (さん) san három
四 (し) shi négy
五 (ご) go öt
六 (ろく) roku hat
七 (しち) shichi hét
八 (はち) hachi nyolc
九 (きゅう) kyuu kilenc
十 (じゅう) juu tíz

Most, hogy megismertük az alapvető számokat, nézzük meg a tizenöt számot! Az alábbi táblázatban szerepelnek a tizenöt számok, kiejtésük és magyar fordításuk:

Japán Kiejtés Magyar
十一 (じゅういち) juu-ichi tizenegy
十二 (じゅうに) juu-ni tizenkettő
十三 (じゅうさん) juu-san tizenhárom
十四 (じゅうし) juu-shi tizennégy
十五 (じゅうご) juu-go tizenöt
Tizenhat (じゅうろく) juu-roku tizenhat
Tizenhét (じゅうしち) juu-shichi tizenhét
Tizennyolc (じゅうはち) juu-hachi tizennyolc
Tizenkilenc (じゅうきゅう) juu-kyuu tizenkilenc
Húsz (にじゅう) ni-juu húsz

A japán nyelvben a számok kiejtése nem mindig lineáris, például a négy (四, shi) és a hét (七, shichi) más kiejtést kap, ha számok előtagjaiként használják. Fontos, hogy ezeket a különbségeket megértsük és gyakoroljuk.

Számok használata a mindennapi életben[edit | edit source]

Most nézzük meg, hogyan használhatjuk a számokat a mindennapi életben. Íme néhány példa, ahol a számok fontos szerepet játszanak:

  • Vásárlás: "Kérek három almát." (リンゴを三つください。- Ringo o mittsu kudasai.)
  • Kérdés: "Hány órakor találkozunk?" (何時に会いますか?- Nanji ni aimasu ka?)
  • Időpontok: "Tíz óra van." (今は十時です。- Ima wa juu-ji desu.)

Az idő kifejezése japánul[edit | edit source]

A japán idő kifejezések megértése szintén elengedhetetlen. Az idő megmondásához a számok mellett az alábbi kifejezéseket is használnunk kell.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogyan mondjuk el az időt japánul:

Japán Kiejtés Magyar
一時 (いちじ) ichi-ji egy óra
二時 (にじ) ni-ji két óra
三時 (さんじ) san-ji három óra
四時 (よじ) yo-ji négy óra
五時 (ごじ) go-ji öt óra
六時 (ろくじ) roku-ji hat óra
七時 (しちじ) shichi-ji hét óra
八時 (はちじ) hachi-ji nyolc óra
九時 (くじ) ku-ji kilenc óra
十時 (じゅうじ) juu-ji tíz óra

Az idő kifejezésénél fontos megjegyezni, hogy a japánban a "kor" kifejezést használjuk az órákra, és a kiejtés is változhat az időpontokban a számok szerint.

Gyakorlati példák[edit | edit source]

Most nézzük meg, hogyan alkalmazhatjuk a tanultakat a gyakorlatban. Itt van néhány példa, hogyan használhatók a számok és az idő a mindennapi beszélgetésekben:

1. Kérdés: "Hány óra van most?" (今は何時ですか?- Ima wa nanji desu ka?)

2. Válasz: "Most három óra van." (今は三時です。- Ima wa san-ji desu.)

3. Kérdés: "Hány almát vásároltál?" (リンゴをいくつ買いましたか?- Ringo o ikutsu kaimashita ka?)

4. Válasz: "Két almát vásároltam." (リンゴを二つ買いました。- Ringo o futatsu kaimashita.)

Gyakorlatok[edit | edit source]

Most, hogy áttekintettük a számokat és az időt, itt van néhány gyakorlat, amely segít az új ismeretek alkalmazásában:

1. feladat: Számok gyakorlása[edit | edit source]

Írd le japánul a következő számokat:

1. Négy

2. Tíz

3. Tizenkettő

2. feladat: Idő kifejezése[edit | edit source]

Hogyan mondanád el, hogy "most öt óra van" japánul?

3. feladat: Vásárlás[edit | edit source]

Képzeld el, hogy vásárolsz. Írd le, mennyi gyümölcsöt vásárolsz, és mond el japánul.

4. feladat: Időpont kérdése[edit | edit source]

Képzeld el, hogy meg kell kérdezned valakitől, hogy hány órakor találkoztok. Írd le a kérdést japánul.

5. feladat: Mennyiség megadása[edit | edit source]

Írj le egy mondatot, amelyben megadod, hány könyvet vásároltál japánul.

6. feladat: Milyen órán találkozunk?[edit | edit source]

Képzeld el, hogy valakivel találkozol. Kérdezd meg tőle, hogy hány órakor találkoztok.

7. feladat: Számok átírása[edit | edit source]

Írd le japánul a következő számokat: 15, 22, 30

8. feladat: Idő átalakítása[edit | edit source]

Hogyan mondanád el, hogy "most nyolc óra van" japánul?

9. feladat: Mennyiség kérdése[edit | edit source]

Írd le japánul a kérdést: "Hány narancsot vásároltál?"

10. feladat: Gyakorlat[edit | edit source]

Képzeld el, hogy egy piacon vagy. Írd le japánul, hogy hány zöldséget vásárolsz.

Megoldások és magyarázatok[edit | edit source]

Most nézzük meg a válaszokat a gyakorlatokra, hogy ellenőrizhesd a tudásodat és megértsd a helyes kifejezéseket.

1. feladat: Számok gyakorlása[edit | edit source]

1. 四 (し) || shi

2. 十 (じゅう) || juu

3. 十二 (じゅうに) || juu-ni

2. feladat: Idő kifejezése[edit | edit source]

"今は五時です。" (Ima wa go-ji desu.)

3. feladat: Vásárlás[edit | edit source]

Példa: "Két almát vásároltam." (リンゴを二つ買いました。- Ringo o futatsu kaimashita.)

4. feladat: Időpont kérdése[edit | edit source]

"何時に会いますか?" (Nanji ni aimasu ka?)

5. feladat: Mennyiség megadása[edit | edit source]

Példa: "Három könyvet vásároltam." (本を三冊買いました。- Hon o san-satsu kaimashita.)

6. feladat: Milyen órán találkozunk?[edit | edit source]

"何時に会いますか?" (Nanji ni aimasu ka?)

7. feladat: Számok átírása[edit | edit source]

15. 十五 (じゅうご) || juu-go

22. 二十二 (にじゅうに) || ni-juu-ni

30. 三十 (さんじゅう) || san-juu

8. feladat: Idő átalakítása[edit | edit source]

"今は八時です。" (Ima wa hachi-ji desu.)

9. feladat: Mennyiség kérdése[edit | edit source]

"オレンジをいくつ買いましたか?" (Orenji o ikutsu kaimashita ka?)

10. feladat: Gyakorlat[edit | edit source]

Példa: "Öt zöldséget vásárolok." (野菜を五つ買います。- Yasai o itsutsu kaimasu.)

Ez a mai óra a számok és az idő kifejezéséről szólt. Remélem, hogy most már magabiztosabban tudsz beszélni ezekről a témákról japánul! Ne felejtsd el gyakorolni a tanultakat, hiszen a gyakorlás a siker kulcsa!

Tartalomjegyzék - Japan Nyelvtanfolyam - 0-tól A1-ig[edit source]


Hiragana alapok


Üdvözlések és bemutatkozások


Földrajz és történelem


Melléknevek és határozószók


Családi és társadalmi kapcsolatok


<big vall é s és filozófia


Részecskék és kötőszavak


Utazás és turizmus


Oktatás és tudomány


Előtagok és bekiáltószavak


Művészet és média


Politika és társadalom


Egyéb leckék[edit | edit source]