Language/Turkish/Grammar/Nouns/hu
Alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A török főneveknek nemigen van megkülönböztetett szótári alakjuk, az egyszerű állapot alak a szótári alak. A főnevek nemhez kötött rag szerinti két nagy csoportba oszthatók: ragozható és ragozhatatlan főnevek, mint például a 'gyerek' és a 'vér', illetve az 'atya' és a 'víz' szavak.
Ragozható főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A török nyelvben a főnevek utólag kapják meg a ragokat. Az előragos ragnál a ragozó szóra erősebb hangsúly helyeződik, az utólagos raggal pedig minden állító mondatban a határozott ragozásra van szükség. A határozatlan hímnemnél a rag egyik fajtája sem kötelező, viszont az érintett névmásoknál kellemesebb a zökkenőmentes beszéd érdekében alkalmazni.
Határozott ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A ragozható főnevek terén a török nyelvnek két kategóriája van: a kerekített és az átoltott (vagyis lágy és kemény).
Keményfajta határozott ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A keményfajta határozott ragozás a következőképp néz ki:
Török | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
ayakkabı (cipő) | ajakkabó | cipő |
Az említett példában látszik, hogy a 'cipő' ('ayakkabı') a keményfajta határozott ragozást kapja meg ('ayakkabıyı').
Lágyfajta határozott ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lágyfajta határozott ragozás a következőképp néz ki:
Török | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
bayan (hölgy) | baján | hölgy |
Az említett példában látszik, hogy a 'hölgy' ('bayan') a lágyfajta határozott ragozással rendelkezik ('bayanı').
Határozatlan ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A határozatlan ragozás a következőképpen néz ki:
Török | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
köpek (kutyák) | köpek | kutyák |
Ragozhatatlan főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A ragozhatatlan főnevek egyszerű állapota a szótári alak. A ragozói szerepet a névelők, birtokjelzők, határozók látják el, amelyek általában az ige ragozása szerint köthetők a főnevekhez.
Pluralizálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A pluralizálás a következőképpen zajlik:
Határozott ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha a környezetben legalább egy számolható tárgy felbukkan, akkor használni kell a határozott ragozást. A határozatlan ragozást akkor viszont használjuk, ha nincs számolható tárgy az adott környezetben.
Hagyományos ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Egyféle hagyományos ragozási módja van, amely puhán és keményen ragozza a különféle főneveket. Például:
Török | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
kedi (macska) | kédi | macska (egyetlen macska) |
kediler (macskák) | kedilér | macskák |
Névelőről neveztetés és határozott névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A névelőről neveztetés a következőképpen működik:
- Névelő nélküli tárgy - bazı kitap (egy-két könyv)
- Határozatlan névelős tárgy - bir kitap (egy könyv)
- Határozott névelős tárgy - o kitap (az a könyv)
Összefoglaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Reméljük, élvezted ezt a leckét! Most már meg tudod határozni a ragozható és ragozhatatlan főnevek közötti különbséget, és képes vagy a határozott és határozatlan ragozás használatára is. Ne feledd gyakorolni!
Egyéb leckék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Feltételes mondatok
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Magánhangzók és mássalhangzók
- 0 to A1 Course → Nyelvtan → Kiejtés
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Összetett idők
- 0-tól A1-ig → Nyelvtan → Participles
- 0-tól A1-ig tartó kurzus → Nyelvtan → Melléknevek
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Ragozás
- 0 to A1 Course
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Meghatározó névmások