Difference between revisions of "Language/Standard-arabic/Grammar/Definite-and-indefinite-articles/hu"
m (Quick edit) |
m (Quick edit) |
||
Line 69: | Line 69: | ||
<span gpt></span> <span model=gpt-3.5-turbo></span> <span temperature=1></span> | <span gpt></span> <span model=gpt-3.5-turbo></span> <span temperature=1></span> | ||
==Egyéb leckék== | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Basic-prepositions/hu|0-tól A1-ig kurzus → Nyelvtan → Alap előrelátható szókapcsolatok]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Basic-Arabic-phrases/hu|0-tól-A1 szintig → Nyelvtan → Egyszerű arab kifejezések]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Past-tense-conjugation/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Múlt időkifejezés ragozása az arab nyelvben]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Question-words/hu|0-ás szinttől az A1-es szintig → Nyelvtan → Kérdőszavak]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Negation/hu|Negation]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Formation-and-usage/hu|Formation and usage]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Present-tense-conjugation/hu|Present tense conjugation]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/First-and-second-conditional/hu|0 to A1 Tanfolyam → Nyelvtan → Első és második feltételes]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Question-formation/hu|0 to A1 tanfolyam → Nyelvtan → Kérdésképzés]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Arabic-consonants/hu|Arabic consonants]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Comparative-and-superlative/hu|0. - A1 Szintű Tanfolyam → Nyelvtan → Komparatív és szuperlatív]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Formation-and-placement/hu|0-tól A1-es tanfolyam → Nyelvtan → Képződés és elhelyezés]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Future-tense-conjugation/hu|0-tól A1-ig terjedő szintű tanfolyam → Nyelvtan → Jövő idő]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Differences-from-English-relative-clauses/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Különbségek az angolhoz képest a viszonyító mellékmondatokban]] | |||
{{Standard-arabic-Page-Bottom}} | {{Standard-arabic-Page-Bottom}} |
Latest revision as of 16:31, 13 May 2023
Határozott és határozatlan névelők[edit | edit source]
Az arab nyelvben a névelők elengedhetetlenek a nyelvtani szerkezetek megértéséhez. A névelők használata az arab who a és a fenomenális szórend miatt kritikus fontosságú. A névelők által tényleges jelentést tudunk kapni, mivel határozhatják meg a megszólalás tárgyát, személyét és minőségét.
Határozatlan névelők[edit | edit source]
Az arab nyelvben a határozatlan névelő "egy" vagy "némely" kifejezését jelenti. Maga a névelő semmi más, mint egy rövid segédige, amely a következő szó előtt áll.
Például a "könyv" arabul "kitāb" (كتاب) hangzik el. Az "egy könyv" kifejezés "kitābun wāhidun" (كِتَابٌ وَاحِدٌ) lesz.
A határozatlan névelőt szinte mindig használjuk az arab nyelvben, az első ismerkedés során és minden alkalommal, amikor az elemeket azonosítani szeretnénk.
Standard arab | Kiejtés | Magyar fordítás |
---|---|---|
كِتَابٌ | kitābun | könyv |
Határozott névelők[edit | edit source]
Az arab nyelv határozott névelői pontosan meghatározott objektumokat azonosítanak a -az vagy -a alapszavaknál.
Az alábbi táblázatban láthatjuk a különbséget az "a vagy az" határozó névelők között:
Standard arab | Kiejtés | Magyar fordítás |
---|---|---|
الكِتَابُ | al-kitābu | a könyv |
الكُتُبُ | al-kutubu | a könyvek |
Példák a névelők használatára a mondatban[edit | edit source]
- "Elmentem az iskolába." - "Zahabtu ilā al-madrasati." (زَهَبْتُ إِلَى الْمَدْرَسَةِ)
- "Nézek egy filmet." - "Anẓuru ilā film (waḥid)." (أَنْظُرُ إِلَى فِلْم وَاحِد)
- "A nap ragyog." - "Al-shamsu tusharriqu." (الشَّمْسُ تُشَرِّقُ)
Kivételek a határozott névelő használatában[edit | edit source]
Vannak szituációk, amikor nem használjuk a határozott névelőt olyan szavak esetében, amelyek általában kötelező külön névelővel használni. Ide tartoznak az állatok, növények, gyümölcsök és színek. Például:
- "Láttam egy tigrist." - "Ra'aytu nimran." (رَأَيْتُ نِمْرًا)
- "Kérjük, adjon nekünk egy narancsot." - "Min fadlikum ỳā ustād, ʾātinā banān waḥid." (مِن فَضْلِكُم يَا أُستَاذ ، آتِنا ًبَاْنَانًا وَاحِدًا)
- "A fal egy szép színe van." - "Lan lawna jameil." (لَنْ لَوْنَ جَمِيلًا)
Összegzés[edit | edit source]
Az arab nyelvben a névelők nagyon fontosak a kommunikáció megértéséhez. További gyakorlásban és idővel megtanulhatjuk, hogyan kell helyesen használni ezeket a szóbeli szerkezeteket, amelyek mindegyike az árnyalatok és a nüanszok megértéséhez szükségesek.
Egyéb leckék[edit | edit source]
- 0-tól A1-ig kurzus → Nyelvtan → Alap előrelátható szókapcsolatok
- 0-tól-A1 szintig → Nyelvtan → Egyszerű arab kifejezések
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Múlt időkifejezés ragozása az arab nyelvben
- 0-ás szinttől az A1-es szintig → Nyelvtan → Kérdőszavak
- Negation
- Formation and usage
- Present tense conjugation
- 0 to A1 Tanfolyam → Nyelvtan → Első és második feltételes
- 0 to A1 tanfolyam → Nyelvtan → Kérdésképzés
- Arabic consonants
- 0. - A1 Szintű Tanfolyam → Nyelvtan → Komparatív és szuperlatív
- 0-tól A1-es tanfolyam → Nyelvtan → Képződés és elhelyezés
- 0-tól A1-ig terjedő szintű tanfolyam → Nyelvtan → Jövő idő
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Különbségek az angolhoz képest a viszonyító mellékmondatokban