Difference between revisions of "Language/Standard-arabic/Grammar/Formation-and-placement/hu"
m (Quick edit) |
m (Quick edit) |
||
(One intermediate revision by the same user not shown) | |||
Line 1: | Line 1: | ||
{{Standard-arabic-Page-Top}} | {{Standard-arabic-Page-Top}} | ||
<div class="pg_page_title"><span lang>[[Language/Standard-arabic/hu|Standard Arabic]] </span> → <span cat>[[Language/Standard-arabic/Grammar/hu|Nyelvtan]]</span> → <span level>[[Language/Standard-arabic/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0 to A1 Tanfolyam]]</span> → <span title>Alakítás és elhelyezkedés</span></div> | |||
Üdvözlök mindenkit az „Alakítás és elhelyezkedés” leckén! Ma az arab nyelv egyik izgalmas aspektusáról fogunk beszélni: a határozószókról, azok képzéséről és elhelyezkedéséről. A határozószavak az arabban fontos szerepet játszanak, hiszen ezek segítségével tudjuk kifejezni az időt, a helyet, a módot és a körülményeket. A tanulás során 20 példát fogunk megnézni, hogy jobban megérthessük a határozószavak szerepét, és végül 10 gyakorlófeladatot is megoldunk, hogy alkalmazni tudjuk a tanultakat. | |||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== | === A határozószavak jelentősége az arab nyelvben === | ||
A határozószavak árnyalatokat adnak a mondatokhoz, és pontosítják a cselekvéseket. Az arab nyelvben a határozószók sokféleképpen képezhetők, és különböző helyeken helyezkedhetnek el a mondatban. Az alábbiakban bemutatok néhány alapvető szabályt és példát, hogy jobban megértsük ezt a témát. | |||
=== A határozószók képzése === | |||
Az arab nyelvben a határozószók képzése történhet az alábbi módokon: | |||
Az | * '''Saját szavak használatával:''' Néhány határozószó önálló szóként létezik. | ||
* '''Főnevekből való képzéssel:''' Sok határozószót főnevekből képeznek, gyakran a főnév egyes számának megváltoztatásával. | |||
=== Példák a határozószók képzésére === | |||
Az alábbi táblázatban 10 példát láthatunk a határozószók képzésére: | |||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! Standard | |||
! Standard Arabic !! Kiejtés !! Magyar | |||
|- | |- | ||
| | |||
| بسرعة || bi-sura'ah || gyorsan | |||
|- | |- | ||
| | |||
| ببطء || bi-buṭ' || lassan | |||
|- | |||
| في الخارج || fī al-ḵārij || kívül | |||
|- | |||
| في الداخل || fī al-dāḵil || belül | |||
|- | |||
| هنا || hunā || itt | |||
|- | |||
| هناك || hunāk || ott | |||
|- | |- | ||
| دائماً || dā'iman || mindig | |||
|- | |- | ||
| | |||
| أحياناً || aḥyānā || néha | |||
|- | |- | ||
| | |||
| معاً || maʿan || együtt | |||
|- | |- | ||
| | |||
| وحده || waḥdahu || egyedül | |||
|} | |} | ||
=== A határozószók elhelyezkedése === | |||
A határozószók elhelyezkedése a mondatban változó lehet. Általában a cselekvő és a cselekvés között helyezkednek el, de a mondat elején vagy végén is állhatnak. Az elhelyezkedés befolyásolhatja a mondat jelentését és hangsúlyát. | |||
=== Példák a határozószók elhelyezkedésére === | |||
Az alábbi táblázatban 10 példát láthatunk a határozószók elhelyezkedésére a mondatokban: | |||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! Standard | |||
! Standard Arabic !! Kiejtés !! Magyar | |||
|- | |||
| أكتب بسرعة || 'aktubu bi-sura'ah || Gyorsan írok. | |||
|- | |||
| ذهبت إلى السوق ببطء || dhahabtu ilá al-sūq bi-buṭ' || Lassú tempóban mentem a piacra. | |||
|- | |||
| هو يجلس هنا || huwa yajlisu hunā || Ő itt ül. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| نحن نلعب معاً || naḥnu nal'abu maʿan || Mi együtt játszunk. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| أتيت هناك دائماً || ataytu hunāk dā'iman || Mindig ott jövök. | |||
|- | |- | ||
| هي تأكل في الداخل || hiya ta'kulu fī al-dāḵil || Ő bent eszik. | |||
|- | |||
| أنا أذهب إلى المدرسة أحياناً || anā adhhab ilá al-madrasah aḥyānā || Néha megyek az iskolába. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| هو يعمل وحده || huwa ya'malu waḥdahu || Ő egyedül dolgozik. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| نذهب إلى البحر في الصيف || nadhhab ilá al-baḥr fī al-ṣayf || Nyáron a tengerhez megyünk. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| نرى النجوم في الليل || narā al-nujūm fī al-layl || Éjjel látjuk a csillagokat. | |||
|} | |} | ||
== | === Gyakorlófeladatok === | ||
Most, hogy megismertük a határozószók képzését és elhelyezkedését, itt az ideje, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tudásunk alkalmazásában. | |||
==== 1. feladat: Képzés ==== | |||
Képzzenek határozószókat a következő főnevekből: | |||
* gyors | |||
* lassú | |||
* belső | |||
* külső | |||
* együtt | |||
==== 2. feladat: Elhelyezkedés ==== | |||
Helyezzenek el határozószókat a következő mondatokban: | |||
* Ő mindig olvas. | |||
* Mi együtt tanulunk. | |||
* A kutyám gyakran játszik a kertben. | |||
* Ő lassan beszél. | |||
* Te ott élsz. | |||
==== 3. feladat: Mondatalkotás ==== | |||
Készítsenek mondatokat a következő határozószavakkal: | |||
* gyorsan | |||
* együtt | |||
* néha | |||
* itt | |||
* ott | |||
==== 4. feladat: Fordítás ==== | |||
Fordítsák le az alábbi mondatokat arabra: | |||
* Gyorsan írok. | |||
* Mi együtt megyünk a boltba. | |||
* Néha játszom a barátaimmal a parkban. | |||
* Ő lassan fut. | |||
* Ő mindig tanul. | |||
==== 5. feladat: Helyesírási gyakorlat ==== | |||
Írják le az alábbi mondatokat helyesen, figyelembe véve a határozószavakat: | |||
* Ő ott ül. | |||
* Mi együtt étkezünk. | |||
* Gyorsan elmentem. | |||
* Néha fáradt vagyok. | |||
* Az autó lassan halad. | |||
==== 6. feladat: Kérdések ==== | |||
Válaszoljanak az alábbi kérdésekre, használva a megfelelő határozószókat: | |||
* Hol ülsz? | |||
* Mikor jössz haza? | |||
* Hogyan beszél a tanár? | |||
* Kik játszanak együtt? | |||
* | * Miért futsz lassan? | ||
== | ==== 7. feladat: Kiegészítés ==== | ||
Az | Kiegészítik a mondatokat a megadott határozószókkal: | ||
* Ő __________ (itt) él. | |||
* A gyerekek __________ (jól) viselkednek. | |||
* Néha __________ (kint) játszanak. | |||
* A tanár __________ (gyorsan) magyaráz. | |||
* Az étterem __________ (fent) található. | |||
==== 8. feladat: Képzés és elhelyezkedés kombinálása ==== | |||
Írják le az alábbi mondatokat, figyelembe véve a határozószók képzését és elhelyezkedését: | |||
* A macska gyorsan fut. | |||
* A barátom mindig segít. | |||
* Én néha olvasok a könyvtárban. | |||
* Ők együtt tanulnak az iskolában. | |||
* A szél lassan fúj. | |||
==== 9. feladat: Határozószó azonosítása ==== | |||
Az alábbi mondatokban azonosítsák a határozószavakat: | |||
* Ő mindig késik. | |||
* A gyerekek itt játszanak. | |||
* Az óra lassan telik. | |||
* Mi együtt megyünk a moziba. | |||
* A nap szépen süt. | |||
==== 10. feladat: Szókincs bővítése ==== | |||
Írják le az alábbi határozószókat, és keressenek szinonimákat: | |||
* gyorsan | |||
* lassan | |||
* mindig | |||
* néha | |||
* együtt | |||
=== Megoldások és magyarázatok a feladatokhoz === | |||
1. feladat: | |||
* gyors → بسرعة (bi-sura'ah) | |||
* lassú → ببطء (bi-buṭ') | |||
* belső → في الداخل (fī al-dāḵil) | |||
* külső → في الخارج (fī al-ḵārij) | |||
* együtt → معاً (maʿan) | |||
2. feladat: | |||
* هو يقرأ دائماً (huwā yaqra'u dā'iman) → Ő mindig olvas. | |||
* نحن نتعلم معاً (naḥnu nata'allamu maʿan) → Mi együtt tanulunk. | |||
* كلب يعلب كثيراً في الحديقة (kalb yaʿlab kathīran fī al-ḥadīqah) → A kutyám gyakran játszik a kertben. | |||
* هو يتحدث ببطء (huwa yatḥadathu bi-buṭ') → Ő lassan beszél. | |||
* أنت تعيش هناك (anta ta'īšu hunāk) → Te ott élsz. | |||
3. feladat: | |||
* أكتب بسرعة (aktubu bi-sura'ah) → Gyorsan írok. | |||
* نحن نذهب معاً (naḥnu nadhhab maʿan) → Mi együtt megyünk a boltba. | |||
* أحياناً ألعب مع أصدقائي في الحديقة (aḥyānā al'abu maʿa aṣdiqā'ī fī al-ḥadīqah) → Néha játszom a barátaimmal a parkban. | |||
* هو يجري ببطء (huwa yajri bi-buṭ') → Ő lassan fut. | |||
* هو دائماً يدرس (huwa dā'iman yadrus) → Ő mindig tanul. | |||
4. feladat: | |||
* أكتب بسرعة (aktubu bi-sura'ah) → Gyorsan írok. | |||
* نحن نذهب معاً إلى المتجر (naḥnu nadhhab maʿan ilá al-matjar) → Mi együtt megyünk a boltba. | |||
* أحياناً ألعب مع أصدقائي في الحديقة (aḥyānā al'abu maʿa aṣdiqā'ī fī al-ḥadīqah) → Néha játszom a barátaimmal a parkban. | |||
* هو يجري ببطء (huwa yajri bi-buṭ') → Ő lassan fut. | |||
* هو دائماً يدرس (huwa dā'iman yadrus) → Ő mindig tanul. | |||
5. feladat: | |||
* هو يجلس هناك (huwa yajlisu hunāk) → Ő ott ül. | |||
* نحن نتناول الطعام معاً (naḥnu natnāwalu al-ṭa'ām maʿan) → Mi együtt étkezünk. | |||
* أتيت بسرعة (ataytu bi-sura'ah) → Gyorsan elmentem. | |||
* أحياناً أشعر بالتعب (aḥyānā aš'uru bi-al-taʿab) → Néha fáradt vagyok. | |||
* السيارة تسير ببطء (al-sayyārah tasīr bi-buṭ') → Az autó lassan halad. | |||
6. feladat: | |||
* أين تجلس؟ (ayn tajlisu?) → Hol ülsz? | |||
* متى ستعود إلى المنزل؟ (matā sataʿūdu ilá al-manzil?) → Mikor jössz haza? | |||
* كيف يتحدث المعلم؟ (kayfa yataḥaddathu al-mu'allim?) → Hogyan beszél a tanár? | |||
* من يلعبون معاً؟ (man yal'abūna maʿan?) → Kik játszanak együtt? | |||
* لماذا تركض ببطء؟ (limādhā tarkuḍu bi-buṭ'?) → Miért futsz lassan? | |||
7. feladat: | |||
* هو هنا يعيش (huwa hunā ya'īšu) → Ő itt él. | |||
* الأولاد يتصرفون جيدا (al-awlād yataṣarrafūn jayyidan) → A gyerekek jól viselkednek. | |||
* أحياناً يلعبون في الخارج (aḥyānā yal'abūna fī al-ḵārij) → Néha kint játszanak. | |||
* المعلم يشرح بسرعة (al-mu'allim yašraḥu bi-sura'ah) → A tanár gyorsan magyaráz. | |||
* المطعم يقع في الأعلى (al-maṭʿam yaq'a fī al-aʿlā) → Az étterem fent található. | |||
8. feladat: | |||
* القط يركض بسرعة (al-qiṭṭ yarkuḍu bi-sura'ah) → A macska gyorsan fut. | |||
* صديقي يساعد دائماً (ṣadīqī yusāʿidu dā'iman) → A barátom mindig segít. | |||
* أحياناً أقرأ في المكتبة (aḥyānā aqra'u fī al-maktabah) → Néha olvasok a könyvtárban. | |||
* هم يتعلمون معاً في المدرسة (hum yata'allamūna maʿan fī al-madrasa) → Ők együtt tanulnak az iskolában. | |||
* الرياح تهب ببطء (al-riyāḥ tahūb bi-buṭ') → A szél lassan fúj. | |||
9. feladat: | |||
* هو دائماً يتأخر. (huwa dā'iman yata'akhkhar) → Ő mindig késik. | |||
* الأولاد يلعبون هنا. (al-awlād yal'abūna hunā) → A gyerekek itt játszanak. | |||
* الساعة تمر ببطء. (al-sāʿah tamurru bi-buṭ') → Az óra lassan telik. | |||
* نحن نذهب معاً إلى السينما. (naḥnu nadhhab maʿan ilá al-sīnamā) → Mi együtt megyünk a moziba. | |||
* الشمس تشرق بشكل جميل. (al-shams tušriqu bi-shakl jamīl) → A nap szépen süt. | |||
10. feladat: | |||
* gyorsan → بسرعة (bi-sura'ah) | |||
* lassan → ببطء (bi-buṭ') | |||
* mindig → دائماً (dā'iman) | |||
* néha → أحياناً (aḥyānā) | |||
* együtt → معاً (maʿan) | |||
Remélem, hogy ez a lecke segített megérteni a határozószók képzését és elhelyezkedését az arab nyelvben! Fontos, hogy gyakoroljunk, és mindig próbáljuk alkalmazni a tanultakat, hogy egyre magabiztosabbá váljunk a nyelv használatában. | |||
{{#seo: | {{#seo: | ||
|title= | |||
|keywords=arab, | |title=Az arab határozószók képzése és elhelyezkedése | ||
|description= | |||
|keywords=arab nyelv, határozószók, képzés, elhelyezkedés, nyelvtan, arab nyelvleckék | |||
|description=Ebben a leckében megtanulja, hogyan kell képezni és elhelyezni a határozószókat az arab nyelvben. Példák és gyakorlatok segítik a tanulást. | |||
}} | }} | ||
{{Standard-arabic-0-to-A1-Course-TOC-hu}} | {{Template:Standard-arabic-0-to-A1-Course-TOC-hu}} | ||
[[Category:Course]] | [[Category:Course]] | ||
Line 89: | Line 409: | ||
[[Category:0-to-A1-Course]] | [[Category:0-to-A1-Course]] | ||
[[Category:Standard-arabic-0-to-A1-Course]] | [[Category:Standard-arabic-0-to-A1-Course]] | ||
<span gpt></span> <span model=gpt- | <span openai_correct_model></span> <span gpt></span> <span model=gpt-4o-mini></span> <span temperature=0.7></span> | ||
==Egyéb leckék== | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Differences-from-the-active-voice/hu|0-tól-A1-es szintig → Nyelvtan → A mesterséges hangsúly eltérései]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Prepositions-of-time-and-place/hu|0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Idő- és helyhatározók]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Arabic-consonants/hu|Arabic consonants]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Arabic-vowels/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Arab magánhangzók]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Masculine-and-feminine-nouns/hu|Kezdőtől az A1 szintig → Nyelvtan → Maszkulin és feminin főnevek]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Possessive-pronouns/hu|Possessive pronouns]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Negation/hu|Negation]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Comparative-and-superlative/hu|0. - A1 Szintű Tanfolyam → Nyelvtan → Komparatív és szuperlatív]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Adjective-agreement-and-placement/hu|"0 - A1 tanfolyam" → "Nyelvtan" → "Melléknév egyeztetése és elhelyezése"]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0 to A1 Course]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Past-tense-conjugation/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Múlt időkifejezés ragozása az arab nyelvben]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Basic-Arabic-phrases/hu|0-tól-A1 szintig → Nyelvtan → Egyszerű arab kifejezések]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Personal-pronouns/hu|Komplett 0-tól A1-ig tartó arab nyelvtani kurzus → Fonetika és nyelvtan → Személyes névmások]] | |||
* [[Language/Standard-arabic/Grammar/Future-tense-conjugation/hu|0-tól A1-ig terjedő szintű tanfolyam → Nyelvtan → Jövő idő]] | |||
{{Standard-arabic-Page-Bottom}} | {{Standard-arabic-Page-Bottom}} |
Latest revision as of 17:33, 10 August 2024
Üdvözlök mindenkit az „Alakítás és elhelyezkedés” leckén! Ma az arab nyelv egyik izgalmas aspektusáról fogunk beszélni: a határozószókról, azok képzéséről és elhelyezkedéséről. A határozószavak az arabban fontos szerepet játszanak, hiszen ezek segítségével tudjuk kifejezni az időt, a helyet, a módot és a körülményeket. A tanulás során 20 példát fogunk megnézni, hogy jobban megérthessük a határozószavak szerepét, és végül 10 gyakorlófeladatot is megoldunk, hogy alkalmazni tudjuk a tanultakat.
A határozószavak jelentősége az arab nyelvben[edit | edit source]
A határozószavak árnyalatokat adnak a mondatokhoz, és pontosítják a cselekvéseket. Az arab nyelvben a határozószók sokféleképpen képezhetők, és különböző helyeken helyezkedhetnek el a mondatban. Az alábbiakban bemutatok néhány alapvető szabályt és példát, hogy jobban megértsük ezt a témát.
A határozószók képzése[edit | edit source]
Az arab nyelvben a határozószók képzése történhet az alábbi módokon:
- Saját szavak használatával: Néhány határozószó önálló szóként létezik.
- Főnevekből való képzéssel: Sok határozószót főnevekből képeznek, gyakran a főnév egyes számának megváltoztatásával.
Példák a határozószók képzésére[edit | edit source]
Az alábbi táblázatban 10 példát láthatunk a határozószók képzésére:
Standard Arabic | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
بسرعة | bi-sura'ah | gyorsan |
ببطء | bi-buṭ' | lassan |
في الخارج | fī al-ḵārij | kívül |
في الداخل | fī al-dāḵil | belül |
هنا | hunā | itt |
هناك | hunāk | ott |
دائماً | dā'iman | mindig |
أحياناً | aḥyānā | néha |
معاً | maʿan | együtt |
وحده | waḥdahu | egyedül |
A határozószók elhelyezkedése[edit | edit source]
A határozószók elhelyezkedése a mondatban változó lehet. Általában a cselekvő és a cselekvés között helyezkednek el, de a mondat elején vagy végén is állhatnak. Az elhelyezkedés befolyásolhatja a mondat jelentését és hangsúlyát.
Példák a határozószók elhelyezkedésére[edit | edit source]
Az alábbi táblázatban 10 példát láthatunk a határozószók elhelyezkedésére a mondatokban:
Standard Arabic | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
أكتب بسرعة | 'aktubu bi-sura'ah | Gyorsan írok. |
ذهبت إلى السوق ببطء | dhahabtu ilá al-sūq bi-buṭ' | Lassú tempóban mentem a piacra. |
هو يجلس هنا | huwa yajlisu hunā | Ő itt ül. |
نحن نلعب معاً | naḥnu nal'abu maʿan | Mi együtt játszunk. |
أتيت هناك دائماً | ataytu hunāk dā'iman | Mindig ott jövök. |
هي تأكل في الداخل | hiya ta'kulu fī al-dāḵil | Ő bent eszik. |
أنا أذهب إلى المدرسة أحياناً | anā adhhab ilá al-madrasah aḥyānā | Néha megyek az iskolába. |
هو يعمل وحده | huwa ya'malu waḥdahu | Ő egyedül dolgozik. |
نذهب إلى البحر في الصيف | nadhhab ilá al-baḥr fī al-ṣayf | Nyáron a tengerhez megyünk. |
نرى النجوم في الليل | narā al-nujūm fī al-layl | Éjjel látjuk a csillagokat. |
Gyakorlófeladatok[edit | edit source]
Most, hogy megismertük a határozószók képzését és elhelyezkedését, itt az ideje, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tudásunk alkalmazásában.
1. feladat: Képzés[edit | edit source]
Képzzenek határozószókat a következő főnevekből:
- gyors
- lassú
- belső
- külső
- együtt
2. feladat: Elhelyezkedés[edit | edit source]
Helyezzenek el határozószókat a következő mondatokban:
- Ő mindig olvas.
- Mi együtt tanulunk.
- A kutyám gyakran játszik a kertben.
- Ő lassan beszél.
- Te ott élsz.
3. feladat: Mondatalkotás[edit | edit source]
Készítsenek mondatokat a következő határozószavakkal:
- gyorsan
- együtt
- néha
- itt
- ott
4. feladat: Fordítás[edit | edit source]
Fordítsák le az alábbi mondatokat arabra:
- Gyorsan írok.
- Mi együtt megyünk a boltba.
- Néha játszom a barátaimmal a parkban.
- Ő lassan fut.
- Ő mindig tanul.
5. feladat: Helyesírási gyakorlat[edit | edit source]
Írják le az alábbi mondatokat helyesen, figyelembe véve a határozószavakat:
- Ő ott ül.
- Mi együtt étkezünk.
- Gyorsan elmentem.
- Néha fáradt vagyok.
- Az autó lassan halad.
6. feladat: Kérdések[edit | edit source]
Válaszoljanak az alábbi kérdésekre, használva a megfelelő határozószókat:
- Hol ülsz?
- Mikor jössz haza?
- Hogyan beszél a tanár?
- Kik játszanak együtt?
- Miért futsz lassan?
7. feladat: Kiegészítés[edit | edit source]
Kiegészítik a mondatokat a megadott határozószókkal:
- Ő __________ (itt) él.
- A gyerekek __________ (jól) viselkednek.
- Néha __________ (kint) játszanak.
- A tanár __________ (gyorsan) magyaráz.
- Az étterem __________ (fent) található.
8. feladat: Képzés és elhelyezkedés kombinálása[edit | edit source]
Írják le az alábbi mondatokat, figyelembe véve a határozószók képzését és elhelyezkedését:
- A macska gyorsan fut.
- A barátom mindig segít.
- Én néha olvasok a könyvtárban.
- Ők együtt tanulnak az iskolában.
- A szél lassan fúj.
9. feladat: Határozószó azonosítása[edit | edit source]
Az alábbi mondatokban azonosítsák a határozószavakat:
- Ő mindig késik.
- A gyerekek itt játszanak.
- Az óra lassan telik.
- Mi együtt megyünk a moziba.
- A nap szépen süt.
10. feladat: Szókincs bővítése[edit | edit source]
Írják le az alábbi határozószókat, és keressenek szinonimákat:
- gyorsan
- lassan
- mindig
- néha
- együtt
Megoldások és magyarázatok a feladatokhoz[edit | edit source]
1. feladat:
- gyors → بسرعة (bi-sura'ah)
- lassú → ببطء (bi-buṭ')
- belső → في الداخل (fī al-dāḵil)
- külső → في الخارج (fī al-ḵārij)
- együtt → معاً (maʿan)
2. feladat:
- هو يقرأ دائماً (huwā yaqra'u dā'iman) → Ő mindig olvas.
- نحن نتعلم معاً (naḥnu nata'allamu maʿan) → Mi együtt tanulunk.
- كلب يعلب كثيراً في الحديقة (kalb yaʿlab kathīran fī al-ḥadīqah) → A kutyám gyakran játszik a kertben.
- هو يتحدث ببطء (huwa yatḥadathu bi-buṭ') → Ő lassan beszél.
- أنت تعيش هناك (anta ta'īšu hunāk) → Te ott élsz.
3. feladat:
- أكتب بسرعة (aktubu bi-sura'ah) → Gyorsan írok.
- نحن نذهب معاً (naḥnu nadhhab maʿan) → Mi együtt megyünk a boltba.
- أحياناً ألعب مع أصدقائي في الحديقة (aḥyānā al'abu maʿa aṣdiqā'ī fī al-ḥadīqah) → Néha játszom a barátaimmal a parkban.
- هو يجري ببطء (huwa yajri bi-buṭ') → Ő lassan fut.
- هو دائماً يدرس (huwa dā'iman yadrus) → Ő mindig tanul.
4. feladat:
- أكتب بسرعة (aktubu bi-sura'ah) → Gyorsan írok.
- نحن نذهب معاً إلى المتجر (naḥnu nadhhab maʿan ilá al-matjar) → Mi együtt megyünk a boltba.
- أحياناً ألعب مع أصدقائي في الحديقة (aḥyānā al'abu maʿa aṣdiqā'ī fī al-ḥadīqah) → Néha játszom a barátaimmal a parkban.
- هو يجري ببطء (huwa yajri bi-buṭ') → Ő lassan fut.
- هو دائماً يدرس (huwa dā'iman yadrus) → Ő mindig tanul.
5. feladat:
- هو يجلس هناك (huwa yajlisu hunāk) → Ő ott ül.
- نحن نتناول الطعام معاً (naḥnu natnāwalu al-ṭa'ām maʿan) → Mi együtt étkezünk.
- أتيت بسرعة (ataytu bi-sura'ah) → Gyorsan elmentem.
- أحياناً أشعر بالتعب (aḥyānā aš'uru bi-al-taʿab) → Néha fáradt vagyok.
- السيارة تسير ببطء (al-sayyārah tasīr bi-buṭ') → Az autó lassan halad.
6. feladat:
- أين تجلس؟ (ayn tajlisu?) → Hol ülsz?
- متى ستعود إلى المنزل؟ (matā sataʿūdu ilá al-manzil?) → Mikor jössz haza?
- كيف يتحدث المعلم؟ (kayfa yataḥaddathu al-mu'allim?) → Hogyan beszél a tanár?
- من يلعبون معاً؟ (man yal'abūna maʿan?) → Kik játszanak együtt?
- لماذا تركض ببطء؟ (limādhā tarkuḍu bi-buṭ'?) → Miért futsz lassan?
7. feladat:
- هو هنا يعيش (huwa hunā ya'īšu) → Ő itt él.
- الأولاد يتصرفون جيدا (al-awlād yataṣarrafūn jayyidan) → A gyerekek jól viselkednek.
- أحياناً يلعبون في الخارج (aḥyānā yal'abūna fī al-ḵārij) → Néha kint játszanak.
- المعلم يشرح بسرعة (al-mu'allim yašraḥu bi-sura'ah) → A tanár gyorsan magyaráz.
- المطعم يقع في الأعلى (al-maṭʿam yaq'a fī al-aʿlā) → Az étterem fent található.
8. feladat:
- القط يركض بسرعة (al-qiṭṭ yarkuḍu bi-sura'ah) → A macska gyorsan fut.
- صديقي يساعد دائماً (ṣadīqī yusāʿidu dā'iman) → A barátom mindig segít.
- أحياناً أقرأ في المكتبة (aḥyānā aqra'u fī al-maktabah) → Néha olvasok a könyvtárban.
- هم يتعلمون معاً في المدرسة (hum yata'allamūna maʿan fī al-madrasa) → Ők együtt tanulnak az iskolában.
- الرياح تهب ببطء (al-riyāḥ tahūb bi-buṭ') → A szél lassan fúj.
9. feladat:
- هو دائماً يتأخر. (huwa dā'iman yata'akhkhar) → Ő mindig késik.
- الأولاد يلعبون هنا. (al-awlād yal'abūna hunā) → A gyerekek itt játszanak.
- الساعة تمر ببطء. (al-sāʿah tamurru bi-buṭ') → Az óra lassan telik.
- نحن نذهب معاً إلى السينما. (naḥnu nadhhab maʿan ilá al-sīnamā) → Mi együtt megyünk a moziba.
- الشمس تشرق بشكل جميل. (al-shams tušriqu bi-shakl jamīl) → A nap szépen süt.
10. feladat:
- gyorsan → بسرعة (bi-sura'ah)
- lassan → ببطء (bi-buṭ')
- mindig → دائماً (dā'iman)
- néha → أحياناً (aḥyānā)
- együtt → معاً (maʿan)
Remélem, hogy ez a lecke segített megérteni a határozószók képzését és elhelyezkedését az arab nyelvben! Fontos, hogy gyakoroljunk, és mindig próbáljuk alkalmazni a tanultakat, hogy egyre magabiztosabbá váljunk a nyelv használatában.
Egyéb leckék[edit | edit source]
- 0-tól-A1-es szintig → Nyelvtan → A mesterséges hangsúly eltérései
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Idő- és helyhatározók
- Arabic consonants
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Arab magánhangzók
- Kezdőtől az A1 szintig → Nyelvtan → Maszkulin és feminin főnevek
- Possessive pronouns
- Negation
- 0. - A1 Szintű Tanfolyam → Nyelvtan → Komparatív és szuperlatív
- "0 - A1 tanfolyam" → "Nyelvtan" → "Melléknév egyeztetése és elhelyezése"
- 0 to A1 Course
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Múlt időkifejezés ragozása az arab nyelvben
- 0-tól-A1 szintig → Nyelvtan → Egyszerű arab kifejezések
- Komplett 0-tól A1-ig tartó arab nyelvtani kurzus → Fonetika és nyelvtan → Személyes névmások
- 0-tól A1-ig terjedő szintű tanfolyam → Nyelvtan → Jövő idő