Difference between revisions of "Language/Mandarin-chinese/Grammar/Superlative-Form-and-Usage/hu"
Jump to navigation
Jump to search
m (Quick edit) |
m (Quick edit) |
||
Line 108: | Line 108: | ||
<span gpt></span> <span model=gpt-3.5-turbo></span> <span temperature=0.7></span> | <span gpt></span> <span model=gpt-3.5-turbo></span> <span temperature=0.7></span> | ||
==Egyéb leckék== | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Negation-and-Conjunctions/hu| → 0 to A1 tanfolyam → Negáció és kötőszavak]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Pinyin-Introduction/hu| → 0 to A1 tanfolyam → Pinyin bevezetés]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Common-and-Proper-Nouns/hu|Common and Proper Nouns]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Modal-Verbs-and-Auxiliary-Verbs/hu|Modal Verbs and Auxiliary Verbs]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Complex-Verb-Phrases/hu| → 0-tól A1-es szintig → Bonyolult igefőkifejezések]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Particles-and-Structure-Particles/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Részecskék és szerkezeti részecskék]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Personal-Pronouns-and-Possessive-Pronouns/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Személyes névmások és birtokos névmások]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Tone-Pairs/hu|0-tól A1-ig kurzus → Nyelvtan → Hangpárok]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Action-Verbs-and-Stative-Verbs/hu|Action Verbs and Stative Verbs]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Adjectives-and-Adverbs/hu| → 0 to A1 Course → Melléknevek és határozók]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Time/hu|Time]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0 to A1 Course]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Tones-Introduction/hu|0 to A1 tanfolyam → Nyelvtan → Tonális bevezetés]] | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Grammar/Comparative-Form-and-Usage/hu| → 0 to A1 Course → Összehasonlító formák és használat]] | |||
{{Mandarin-chinese-Page-Bottom}} | {{Mandarin-chinese-Page-Bottom}} |
Revision as of 13:16, 13 May 2023
Kínai nyelvtan → Nyelvtan → 0-tól A1 szintig → Felsőfokú alak és használat a mandarin kínai nyelvben
Bevezetés
Üdvözöljük a "0-tól A1 szintig" mandarin kínai nyelvtani kurzusunkon! Ebben a leckében a felsőfokú melléknevek és határozószók alakjának és használatának szabályait tanuljuk meg.
Felsőfokú melléknevek
A felsőfokú melléknevek két formában jelenhetnek meg a mandarin kínai nyelvben:
- Az egyik formában a "最(zuì)" szót használjuk, amelynek jelentése "leg". Ezt a szót az előtt az állítmány előtt helyezzük el, amelyiket a legfelsőbb fokúra kívánjuk emelni. Például:
Mandarin kínai | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
最好的 (zuì hǎo de) | dzuej hao de | a legjobb |
最大的 (zuì dà de) | dzuej da de | a legnagyobb |
最新的 (zuì xīn de) | dzuej sin de | a legújabb |
最少的 (zuì shǎo de) | dzuej sao de | a legkevesebb |
- A másik formában a "最(zuì)" szót nem használjuk, helyette az előtt az állítmány előtt álló jelzőt ismételjük meg, majd a "最(zuì)" szó után az "é" szót helyezzük el. Például:
Mandarin kínai | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
好好的 (hǎo hǎo de) | hao hao de | nagyon jó |
大大的 (dà dà de) | da da de | nagyon nagy |
新新的 (xīn xīn de) | sin sin de | nagyon új |
少少的 (shǎo shǎo de) | sao sao de | nagyon kevés |
Felsőfokú határozószók
A felsőfokú határozószók is két formában jelenhetnek meg a mandarin kínai nyelvben:
- Az egyik formában használjuk a "最(zuì)" szót, amelynek jelentése "leg". Ezt a szót az előtt az állítmány előtt helyezzük el, amelyiket a legfelsőbb fokúra kívánjuk emelni. Például:
Mandarin kínai | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
最好地 (zuì hǎo de) | dzuej hao de | a legjobban |
最大地 (zuì dà de) | dzuej da de | a legnagyobb mértékben |
最新地 (zuì xīn de) | dzuej sin de | a legújabb módon |
最少地 (zuì shǎo de) | dzuej sao de | a legkevesebb mértékben |
- A másik formában a "最(zuì)" szót nem használjuk, helyette az előtt az állítmány előtt álló határozószót ismételjük meg, majd a "最(zuì)" szó után az "é" szót helyezzük el. Például:
Mandarin kínai | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
好好地 (hǎo hǎo de) | hao hao de | nagyon jól |
大大声地 (dà dà shēng de) | da da seng de | nagyon hangosan |
新新的 (xīn xīn de) | sin sin de | nagyon új módon |
少少地 (shǎo shǎo de) | sao sao de | nagyon keveset |
Gyakorlatok
- Válasszuk ki az egyes állítások legfelsőbb fokú formáját:
- 他是个好老师。(tā shì gè hǎo lǎo shī.)
- 这是一本好书。(zhè shì yī běn hǎo shū.)
- 我的妈妈很漂亮。(wǒ de mā mā hěn piào liang.)
- 这个城市很大。(zhè gè chéng shì hěn dà.)
- 他很慢跑。(tā hěn màn pǎo.)
- Válasszuk ki az egyes állítások legfelsőbb fokú határozószóit:
- 他唱得很好。(tā chàng de hěn hǎo.)
- 我们说得很慢。(wǒ men shuō de hěn màn.)
- 她看了一本新书。(tā kàn le yī běn xīn shū.)
- 他们做得很好。(tā men zuò de hěn hǎo.)
- 我们听得很清楚。(wǒ men tīng de hěn qīng chǔ.)
Összefoglalás
Gratulálunk, most már ismeri a felsőfokú melléknevek és határozószók alakjának és használatának szabályait a mandarin kínai nyelvben! Folytassa az edzéseket, és hamarosan megtanulhatja a következő nyelvtani szabályokat is.
Egyéb leckék
- → 0 to A1 tanfolyam → Negáció és kötőszavak
- → 0 to A1 tanfolyam → Pinyin bevezetés
- Common and Proper Nouns
- Modal Verbs and Auxiliary Verbs
- → 0-tól A1-es szintig → Bonyolult igefőkifejezések
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Részecskék és szerkezeti részecskék
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Személyes névmások és birtokos névmások
- 0-tól A1-ig kurzus → Nyelvtan → Hangpárok
- Action Verbs and Stative Verbs
- → 0 to A1 Course → Melléknevek és határozók
- Time
- 0 to A1 Course
- 0 to A1 tanfolyam → Nyelvtan → Tonális bevezetés
- → 0 to A1 Course → Összehasonlító formák és használat