Language/Czech/Grammar/Introduction-to-Verbs/hu
A cseh nyelv igei alakjainak megtanulása az egyik legfontosabb lépés a nyelvtanulásban. Az igék használatával kifejezhetjük a cselekvést, az állapotot, a változást vagy az érzést. Ebben a leckében megtanuljuk a cseh igék alapjait és hogyan kell őket ragozni.
Az igei alakok bemutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az igei alakok a következők:
- Főnévi igenév
- Cselekvési mód
- Jelen idő
- Múlt idő
- Jövő idő
- Feltételes mód
- Módbeli segédigék
Főnévi igenév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A főnévi igenév az ige alapalakja. A cseh nyelvben az ige főnévi igenéve mindig "-t" végződéssel rendelkezik. Például:
Cseh | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
mluvit (beszélni) | /ˈmluvɪt/ | beszéd |
Cselekvési mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A cselekvési mód azt jelenti, hogy az ige kifejezi a cselekvést. A cseh nyelvben két cselekvési mód van: az értekező mód és az irányító mód. Például:
Cseh | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
mluvit (beszélni) | /ˈmluvɪt/ | beszélj |
Jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A jelen idő az az idő, amikor a cselekvés most történik. A cseh nyelvben az ige jelen ideje a következőképpen néz ki:
Cseh | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
mluvit (beszélni) | /ˈmluvɪt/ | beszélek |
Múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A múlt idő az az idő, amikor a cselekvés már megtörtént. A cseh nyelvben az ige múlt ideje a következőképpen néz ki:
Cseh | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
mluvit (beszélni) | /ˈmluvɪt/ | beszéltem |
Jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A jövő idő az az idő, amikor a cselekvés még nem történt meg. A cseh nyelvben az ige jövő ideje a következőképpen néz ki:
Cseh | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
mluvit (beszélni) | /ˈmluvɪt/ | beszélni fogok |
Feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A feltételes mód azt jelenti, hogy az ige függ valamilyen feltételtől. A cseh nyelvben az ige feltételes módban a következőképpen néz ki:
Cseh | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
mluvit (beszélni) | /ˈmluvɪt/ | beszélnék |
Módbeli segédigék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A módbeli segédigék segítenek az igék ragozásában. A cseh nyelvben a következő módbeli segédigéket használjuk:
- muset (kell)
- moci (tud)
- smět (szabad)
- chtít (akar)
- umět (tud)
Igei ragozás - konjugáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A cseh nyelvben az igéknek van konjugációja, ami azt jelenti, hogy az igét a személyek és a számok szerint kell a mondatba illeszteni.
Személy | Egyszám | Többesszám |
---|---|---|
Első személy | mluvím (beszélek) | mluvíme (beszélünk) |
Második személy | mluvíš (beszélsz) | mluvíte (beszéltek) |
Harmadik személy | mluví (beszél) | mluví (beszélnek) |
Gyakorlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gyakoroljuk az igék használatát a következő mondatokkal:
- Mluvíš anglicky? (Angolul beszélsz?)
- Mluvím trochu česky. (Kicsit beszélek csehül.)
- Chtěl bych mluvit německy. (Németül akarok beszélni.)
Összefoglalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az igei alakok és a konjugáció megtanulása elengedhetetlenül fontos a cseh nyelv elsajátításához. Gyakorlással egyre jobban fog menni az igék helyes használata.