Language/Mandarin-chinese/Vocabulary/Numbers/hu
Ezt a leckét kezdő ás középhaladó nyelvtanulóknak ajánljuk.
Ma megtanulhatod a kínai számokat és kiejtésüket.
Számoljon kézzel 1-től 10-ig kínaiul
A lecke elkezdéséhez megtanuljuk, hogyan számoljuk meg a kezeket.
Nézd meg az alábbi képet:
0 és 10 közötti számok kínai nyelven
Nézze meg ezt a videót, hogy megtudja, hogyan mondja ki a számokat 0 és 10 között.
Figyeljen a hangszín kiejtésére. Ez nagyon fontos.
Írjon számokat 0 és 10 között kínaiul
Nagyon könnyű számolni 0-ról 10-re kínaira, a zéró írás 零 líng : 零 líng .
A nulla is írható 〇 ami egyszerűbb, de kevésbé hagyományos.
Kínaiul gyakran arab számokat használunk. Azonban meg kell ismernie a gyakran használt kínai adatokat is.
számok | kínai | pinjin |
---|---|---|
0 | 零 / 〇 | líng |
1 | 一 / 幺 | yī , yí , yì / yāo |
2 | 二 / 两 | èr / liǎng |
3 | 三 | sān |
4 | 四 | sì |
5 | 五 | wǔ |
6 | 六 | liù |
7 | 七 | qī |
8 | 八 | bā |
9 | 九 | jiǔ |
10 | 十 | shí |
Számok írása 10 után kínai nyelven
10 után az eredmény meglehetősen logikus:
- 11 十一
- 12 十二
- 13 十三
...
- 19 十九
Azután:
- 20 二十
- 21 二十一
- 22 二十二
stb.
Nagyon könnyű és nincs semmi különös, csak akkor, ha nem adnánk egy "egyet" 10-től 19-ig: Ne írj: " 一 十, 一 十一 " stb.
Nagy számok írása a kínai nyelvre
Így írhatok nagy számokat:
számok | kínai | pinyin |
---|---|---|
100 | 一百 | yī bǎi |
200 | 二百 | èr bǎi |
1.000 | 一千 | yī qiān |
3.000 | 三千 | sān qiān |
9.999 | 九千九百九十九 | jiǔ qiān jiǔ bǎi jiǔ shí jiǔ |
10.000 | 一万 | yī wàn |
40.000 | 四万 | sì wàn |
100.000 (10 x 10.000) | 十万 | shí wàn |
500.000 | 五十万 | wǔ shí wàn |
1.000.000 (100 x 10.000) | 一百万 | yī bǎi wàn |
6.000.000 | 六百万 | liù bǎi wàn |
10.000.000 (1.000 x 10.000) | 一千万 | yī qiān wàn |
70.000.000 | 七千万 | qī qiān wàn |
100.000.000 | 一亿 | yī yì |
800.000.000 | 八亿 | bā yì |
1.000.000.000 (10 x 100.000.000) | 十亿 | shí yì |
Írja be a dátumot kínai nyelven
A dátum a legáltalánosabbtól a legpontosabbig épül:
Year + month + day of the month + day of the week
Az év az "év" szó előtti számok felépítésével készült 年 nián :
Így 2012-ben írták 二零一二年 èr líng yí èr nián .
Tehát azt mondjuk: "2. év, nulla, egy, kettő." Nem mondhatjuk kétezer, stb.
A hónapokat a szám vagy a szám (10, 11, 12) a "hónap" szó elé 月 yuè :
- Január: 一月 yí yuè (vegye figyelembe a yī hangszínváltozását, lásd fonetika)
- Február: 二月 èr yuè
- Március: 三月 sān yuè
...
- Október: 十月 shí yuè
- November: 十一月 shí yí yuè
- December: 十二月 shí èr yuè
Csak az év épül fel a számok felsorolásával.
Az 1998. április tehát: 一 九九 八年 四月 .
A hónap napja van kialakítva azáltal, hogy a szám vagy előtte a „nap” 日 rì .
天 tiān a 天 tiān szóra, a "nap" azt jelzi, hogy 天 tiān időtartam van (olyan kifejezéssel, mint például a "három nap szabadság").
- A hónap első napja így szól: 一日 yí rì ,
- A második 二 日 èr rì ,
- A harmincadik 三十 日 sān shí rì ,
- A harmincegyedik 三十 一日 sān shí yí rì stb.
December 21, 2012 van írva: 二零 一 二年 十二月 二十 一日 (2012 Nián 12 yuè 21 rì) .
Kínában a hét szót 星期 xīngqī (szó szerint "csillagok időszaka") nevezik. A hét napja a hét szó után hozzáadódik a számhoz 星期:
- Hétfő 星期一 xīngqī yī
- Kedd 星期二 xīngqī èr
- Szerda 星期三 xīngqī sān
- Csütörtök 星期四 xīngqī sì
- Péntek 星期五 xīngqī wǔ
- Szombat 星期六 xīngqī liù
A "vasárnap" szó különleges, és vagy 星期天 xīngqī tiān (az ég napja) vagy 星期日 xīngqī rì (nap a nap).
Kérjen időpontot kínaiul
A dátum megkereséséhez két kérdés lehetséges:
- 今天 的 日期 是 什么? Jīntiān de rìqī shì shénme?
vagy
- 今天 几 月 几 日? Jīntiān jǐ yuè jǐ rì? (rövid formában)
- 今天 几年 几 月 几 日 星期 星期 几? Jīntiān jǐ nián jǐ yuè jǐ rì xīngqī jǐ? (hosszú formában)
Annak érdekében, hogy megkérdezze az évfordulós dátumot, azt mondjuk:
- 你的生日是几月几日? Nǐ de shēngrì shì jǐ yuè jǐ rì ?
És a válasz:
- 我的生日是三月二十一日。 Wǒ de shēngrì shì sān yuè èrshíyí rì.
Születésnapom március 21-én.
Milyen naptárat használnak Kínában?
A kínai naptár egy holdnaptár.
Még mindig nagyon jól használják a hagyományos ünnepek és születésnapok.
A munka és az adminisztráció érdekében az úgynevezett "napelemet" használják.
"Hány éves vagy?" kínaiul
- 你 多大? Nǐ duō dà?
Hány éves vagy?
A melléknevű ige 大
dà lehet "nagy" a méret és életkor szempontjából.
- 中国 很大 Zhōngguó Hěn dà
Kína nagyon nagy.
A kínai nyelven a 多
duō szó is fordítható le "hányan"? amikor az ige előtt van.
Ez a 多 használata lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyeket nehéz lefordítani egy másik nyelvre, de léteznek kínai nyelven:
- 她 多 美?
Mennyire elég?
- 他 多 好?
Mennyire jó?
A kérdésre adott válasz verzió nélkül épül fel a 岁
(suì) szóval:
Subject + number + 岁 (suì) .
Példa:
- 我 十七 岁. Wǒ shíqī suì.
17 éves vagyok
Amikor gyermekhez beszélünk, használhatjuk a kérdést: "mennyi?" 几岁
jǐ suì :
- 你 几岁? Nǐ jǐ suì?
Hány éves vagy?
Valójában a 几岁
akkor alkalmazzák, ha a becslések szerint a válasz 10 évnél rövidebb (megközelítőleg).
10 évnél idősebb válasz esetén használjon 多大
.
Hogyan lehet kiejteni az éveket és a telefonszámokat kínai nyelven?
Amikor egy telefonszámot vagy egy évet mond ki, a számjegyet számjegyként kell megadni.
Például telefonszámok kiejtésekor a 幺 <yāo> gyakran " 一 " helyett " 幺 <yāo> " helyettesítik. Mert ebben az esetben a 一 hangváltozása nem érvényesül, a kiejtése hasonló a 七 .
A 2014 év a következő: " 二〇一四(年) ‹ èr líng yī sì (nián) ›" and not " 二千〇一十四 ".
források
http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-5-grammaire.php
https://chine.in/mandarin/methode/index.php?lecon=6