Difference between revisions of "Language/Mandarin-chinese/Vocabulary/Numbers/hu"
< Language | Mandarin-chinese | Vocabulary | Numbers
Jump to navigation
Jump to search
m (Quick edit) |
|||
| (3 intermediate revisions by one other user not shown) | |||
| Line 3: | Line 3: | ||
<div> Ismerd meg, hogyan kell számolni kínai nyelven. </div> | <div> Ismerd meg, hogyan kell számolni kínai nyelven. </div> | ||
Ezt a leckét kezdő ás középhaladó nyelvtanulóknak ajánljuk. | |||
Ma megtanulhatod a kínai számokat és kiejtésüket. | |||
== Számoljon kézzel 1-10-ig kínaiul == | == Számoljon kézzel 1-től 10-ig kínaiul == | ||
A lecke elkezdéséhez megtanuljuk, hogyan számoljuk meg a kezeket. | |||
Nézd meg az alábbi képet: | |||
[[File:Count-in-chinese-polyglot-wiki.jpg]] | |||
== 0 és 10 közötti számok kínai nyelven == | == 0 és 10 közötti számok kínai nyelven == | ||
Nézze meg ezt a videót, hogy megtudja, hogyan mondja ki a számokat 0 és 10 között. | |||
Figyeljen a hangszín kiejtésére. Ez nagyon fontos. | |||
| Line 24: | Line 24: | ||
== Írjon számokat 0 és 10 között kínaiul == | == Írjon számokat 0 és 10 között kínaiul == | ||
Nagyon könnyű számolni 0-tól 10-ig kínai nyelven, a nulla írásjele <span class="notranslate">零 líng</span> : <span class="notranslate">零 líng</span> . | |||
A nulla így is leírható <span class="notranslate">〇</span> ami egyszerűbb, de kevésbé használatos. | |||
A Kínai nyelvben gyakran arab számokat használunk. Azonban meg kell ismernünk a gyakran használt kínai számjegyeket is. | |||
<!--gg--> | <!--gg--> | ||
| Line 81: | Line 81: | ||
|} | |} | ||
== | == 10-től nagyobb számok írása kínai nyelven == | ||
10 után az eredmény meglehetősen logikus: | |||
| Line 90: | Line 90: | ||
* <span class="notranslate">13 十三</span> | * <span class="notranslate">13 十三</span> | ||
... | |||
* <span class="notranslate">19 十九</span> | * <span class="notranslate">19 十九</span> | ||
Azután: | |||
* <span class="notranslate">20 二十</span> | * <span class="notranslate">20 二十</span> | ||
| Line 100: | Line 100: | ||
* <span class="notranslate">22 二十二</span> | * <span class="notranslate">22 二十二</span> | ||
stb. | |||
Nagyon könnyű és nincs semmi különös, csak akkor, ha nem adnánk egy "egyet" 10-től 19-ig: Ne írj: " <span class="notranslate">一 十, 一 十一</span> " stb. | |||
<!-- | <!--Ez a mondat sajnos számomra érthetetlen--> | ||
== Nagy számok írása a kínai nyelvre == | == Nagy számok írása a kínai nyelvre == | ||
Így írhatok nagy számokat: | |||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! számok | ! számok | ||
| Line 181: | Line 181: | ||
== Írja be a dátumot kínai nyelven == | == Írja be a dátumot kínai nyelven == | ||
A dátum a legáltalánosabbtól a legpontosabbig épül: | |||
| Line 187: | Line 187: | ||
Az év az "év" szó előtti számok felépítésével készült <span class="notranslate">年 nián</span> : | |||
Így 2012-ben írták <span class="notranslate">二零一二年 èr líng yí èr nián</span> . | |||
Tehát azt mondjuk: "2. év, nulla, egy, kettő." Nem mondhatjuk kétezer, stb. | |||
A hónapokat a szám vagy a szám (10, 11, 12) a "hónap" szó elé <span class="notranslate">月 yuè</span> : | |||
* Január: <span class="notranslate">一月 yí yuè</span> (vegye figyelembe a yī hangszínváltozását, lásd fonetika) | * Január: <span class="notranslate">一月 yí yuè</span> (vegye figyelembe a yī hangszínváltozását, lásd fonetika) | ||
* Február: <span class="notranslate">二月 èr yuè</span> | * Február: <span class="notranslate">二月 èr yuè</span> | ||
* Március: <span class="notranslate">三月 sān yuè</span> | * Március: <span class="notranslate">三月 sān yuè</span> | ||
... | |||
| Line 208: | Line 208: | ||
* December: <span class="notranslate">十二月 shí èr yuè</span> | * December: <span class="notranslate">十二月 shí èr yuè</span> | ||
Csak az év épül fel a számok felsorolásával. | |||
Az 1998. április tehát: <span class="notranslate">一 九九 八年 四月</span> . | |||
<!--gg--> | <!--gg--> | ||
A hónap napja van kialakítva azáltal, hogy a szám vagy előtte a „nap” <span class="notranslate">日 rì</span> . | |||
<span class="notranslate">天 tiān</span> a <span class="notranslate">天 tiān</span> szóra, a "nap" azt jelzi, hogy <span class="notranslate">天 tiān</span> időtartam van (olyan kifejezéssel, mint például a "három nap szabadság"). | |||
* A hónap első napja így szól: <span class="notranslate">一日 yí rì</span> , | * A hónap első napja így szól: <span class="notranslate">一日 yí rì</span> , | ||
* A második <span class="notranslate">二 日 èr rì</span> , | * A második <span class="notranslate">二 日 èr rì</span> , | ||
| Line 221: | Line 221: | ||
* A harmincegyedik <span class="notranslate">三十 一日 sān shí yí rì</span> stb. | * A harmincegyedik <span class="notranslate">三十 一日 sān shí yí rì</span> stb. | ||
December 21, 2012 van írva: <span class="notranslate">二零 一 二年 十二月 二十 一日 (2012 Nián 12 yuè 21 rì)</span> . | |||
Kínában a hét szót 星期 xīngqī (szó szerint "csillagok időszaka") nevezik. A hét napja a hét szó '''után''' hozzáadódik a számhoz 星期: | |||
* Hétfő <span class="notranslate">星期一 xīngqī yī</span> | * Hétfő <span class="notranslate">星期一 xīngqī yī</span> | ||
* Kedd <span class="notranslate">星期二 xīngqī èr</span> | * Kedd <span class="notranslate">星期二 xīngqī èr</span> | ||
| Line 232: | Line 232: | ||
* Szombat <span class="notranslate">星期六 xīngqī liù</span> | * Szombat <span class="notranslate">星期六 xīngqī liù</span> | ||
A "vasárnap" szó különleges, és vagy <span class="notranslate">星期天 xīngqī tiān</span> (az ég napja) vagy <span class="notranslate">星期日 xīngqī rì</span> (nap a nap). | |||
=== Kérjen időpontot kínaiul === | === Kérjen időpontot kínaiul === | ||
A dátum megkereséséhez két kérdés lehetséges: | |||
* <span class="notranslate">今天 的 日期 是 什么? Jīntiān de rìqī shì shénme?</span> | * <span class="notranslate">今天 的 日期 是 什么? Jīntiān de rìqī shì shénme?</span> | ||
vagy | |||
* <span class="notranslate">今天 几 月 几 日? Jīntiān jǐ yuè jǐ rì?</span> (rövid formában) | * <span class="notranslate">今天 几 月 几 日? Jīntiān jǐ yuè jǐ rì?</span> (rövid formában) | ||
* <span class="notranslate">今天 几年 几 月 几 日 星期 星期 几? Jīntiān jǐ nián jǐ yuè jǐ rì xīngqī jǐ?</span> (hosszú formában) | * <span class="notranslate">今天 几年 几 月 几 日 星期 星期 几? Jīntiān jǐ nián jǐ yuè jǐ rì xīngqī jǐ?</span> (hosszú formában) | ||
Annak érdekében, hogy megkérdezze az évfordulós dátumot, azt mondjuk: | |||
* <span class="notranslate">你的生日是几月几日？ Nǐ de shēngrì shì jǐ yuè jǐ rì ?</span> | * <span class="notranslate">你的生日是几月几日？ Nǐ de shēngrì shì jǐ yuè jǐ rì ?</span> | ||
És a válasz: | |||
* <span class="notranslate">我的生日是三月二十一日。 Wǒ de shēngrì shì sān yuè èrshíyí rì.</span> | * <span class="notranslate">我的生日是三月二十一日。 Wǒ de shēngrì shì sān yuè èrshíyí rì.</span> | ||
<blockquote> Születésnapom március 21-én. </blockquote> | <blockquote> Születésnapom március 21-én. </blockquote> | ||
| Line 252: | Line 252: | ||
=== Milyen naptárat használnak Kínában? === | === Milyen naptárat használnak Kínában? === | ||
[[File:Lunar_calendar_polyglot_club2.jpg|none|thumb]] | [[File:Lunar_calendar_polyglot_club2.jpg|none|thumb]] | ||
A kínai naptár egy holdnaptár. | |||
Még mindig nagyon jól használják a hagyományos ünnepek és születésnapok. | |||
A munka és az adminisztráció érdekében az úgynevezett "napelemet" használják. | |||
<!--gg--> | <!--gg--> | ||
| Line 266: | Line 266: | ||
Ez a 多 használata lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyeket nehéz lefordítani egy másik nyelvre, de léteznek kínai nyelven: | |||
* <span class="notranslate">她 多 美?</span> | * <span class="notranslate">她 多 美?</span> | ||
<blockquote> Mennyire elég? </blockquote> | <blockquote> Mennyire elég? </blockquote> | ||
| Line 273: | Line 273: | ||
A kérdésre adott válasz verzió nélkül épül fel a <span class="notranslate"><code>岁</code> (suì)</span> szóval: | |||
<code>Subject + number + <span class="notranslate">岁 (suì)</span> .</code> | <code>Subject + number + <span class="notranslate">岁 (suì)</span> .</code> | ||
Példa: | |||
* <span class="notranslate">我 十七 岁. Wǒ shíqī suì.</span> | * <span class="notranslate">我 十七 岁. Wǒ shíqī suì.</span> | ||
<blockquote> 17 éves vagyok </blockquote> | <blockquote> 17 éves vagyok </blockquote> | ||
<!--gg--> | <!--gg--> | ||
Amikor gyermekhez beszélünk, használhatjuk a kérdést: "mennyi?" <span class="notranslate"><code>几岁</code> jǐ suì</span> : | |||
* <span class="notranslate">你 几岁? Nǐ jǐ suì?</span> | * <span class="notranslate">你 几岁? Nǐ jǐ suì?</span> | ||
<blockquote> Hány éves vagy? </blockquote> | <blockquote> Hány éves vagy? </blockquote> | ||
Valójában a <span class="notranslate"><code>几岁</code></span> akkor alkalmazzák, ha a becslések szerint a válasz 10 évnél rövidebb (megközelítőleg). | |||
10 évnél idősebb válasz esetén használjon <span class="notranslate"><code>多大</code></span> . | |||
== Hogyan lehet kiejteni az éveket és a telefonszámokat kínai nyelven? == | == Hogyan lehet kiejteni az éveket és a telefonszámokat kínai nyelven? == | ||
Amikor egy telefonszámot vagy egy évet mond ki, a számjegyet számjegyként kell megadni. | |||
Például telefonszámok kiejtésekor a <span class="notranslate">幺 <yāo></span> gyakran " <span class="notranslate">一</span> " helyett " <span class="notranslate">幺 <yāo></span> " helyettesítik. Mert ebben az esetben a 一 hangváltozása nem érvényesül, a kiejtése hasonló a <span class="notranslate">七</span> . | |||
A <span class="notranslate">2014</span> év a következő: " <span class="notranslate">二〇一四(年) ‹ èr líng yī sì (nián) ›" and not " <span class="notranslate">二千〇一十四</span> ".</span> | |||
== források == | == források == | ||
http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-5-grammaire.php | |||
https://chine.in/mandarin/methode/index.php?lecon=6 | |||
<!--gg--> | <!--gg--> | ||
==Related Lessons== | |||
* [[Language/Mandarin-chinese/Vocabulary/Count-from-1-to-10/hu|Count from 1 to 10]] | |||
Latest revision as of 16:45, 26 February 2023
Ismerd meg, hogyan kell számolni kínai nyelven.
Ezt a leckét kezdő ás középhaladó nyelvtanulóknak ajánljuk.
Ma megtanulhatod a kínai számokat és kiejtésüket.
Számoljon kézzel 1-től 10-ig kínaiul[edit | edit source]
A lecke elkezdéséhez megtanuljuk, hogyan számoljuk meg a kezeket.
Nézd meg az alábbi képet:
0 és 10 közötti számok kínai nyelven[edit | edit source]
Nézze meg ezt a videót, hogy megtudja, hogyan mondja ki a számokat 0 és 10 között.
Figyeljen a hangszín kiejtésére. Ez nagyon fontos.
Írjon számokat 0 és 10 között kínaiul[edit | edit source]
Nagyon könnyű számolni 0-tól 10-ig kínai nyelven, a nulla írásjele 零 líng : 零 líng .
A nulla így is leírható 〇 ami egyszerűbb, de kevésbé használatos.
A Kínai nyelvben gyakran arab számokat használunk. Azonban meg kell ismernünk a gyakran használt kínai számjegyeket is.
| számok | kínai | pinjin |
|---|---|---|
| 0 | 零 / 〇 | líng |
| 1 | 一 / 幺 | yī , yí , yì / yāo |
| 2 | 二 / 两 | èr / liǎng |
| 3 | 三 | sān |
| 4 | 四 | sì |
| 5 | 五 | wǔ |
| 6 | 六 | liù |
| 7 | 七 | qī |
| 8 | 八 | bā |
| 9 | 九 | jiǔ |
| 10 | 十 | shí |
10-től nagyobb számok írása kínai nyelven[edit | edit source]
10 után az eredmény meglehetősen logikus:
- 11 十一
- 12 十二
- 13 十三
...
- 19 十九
Azután:
- 20 二十
- 21 二十一
- 22 二十二
stb.
Nagyon könnyű és nincs semmi különös, csak akkor, ha nem adnánk egy "egyet" 10-től 19-ig: Ne írj: " 一 十, 一 十一 " stb.
Nagy számok írása a kínai nyelvre[edit | edit source]
Így írhatok nagy számokat:
| számok | kínai | pinyin |
|---|---|---|
| 100 | 一百 | yī bǎi |
| 200 | 二百 | èr bǎi |
| 1.000 | 一千 | yī qiān |
| 3.000 | 三千 | sān qiān |
| 9.999 | 九千九百九十九 | jiǔ qiān jiǔ bǎi jiǔ shí jiǔ |
| 10.000 | 一万 | yī wàn |
| 40.000 | 四万 | sì wàn |
| 100.000 (10 x 10.000) | 十万 | shí wàn |
| 500.000 | 五十万 | wǔ shí wàn |
| 1.000.000 (100 x 10.000) | 一百万 | yī bǎi wàn |
| 6.000.000 | 六百万 | liù bǎi wàn |
| 10.000.000 (1.000 x 10.000) | 一千万 | yī qiān wàn |
| 70.000.000 | 七千万 | qī qiān wàn |
| 100.000.000 | 一亿 | yī yì |
| 800.000.000 | 八亿 | bā yì |
| 1.000.000.000 (10 x 100.000.000) | 十亿 | shí yì |
Írja be a dátumot kínai nyelven[edit | edit source]
A dátum a legáltalánosabbtól a legpontosabbig épül:
Year + month + day of the month + day of the week
Az év az "év" szó előtti számok felépítésével készült 年 nián :
Így 2012-ben írták 二零一二年 èr líng yí èr nián .
Tehát azt mondjuk: "2. év, nulla, egy, kettő." Nem mondhatjuk kétezer, stb.
A hónapokat a szám vagy a szám (10, 11, 12) a "hónap" szó elé 月 yuè :
- Január: 一月 yí yuè (vegye figyelembe a yī hangszínváltozását, lásd fonetika)
- Február: 二月 èr yuè
- Március: 三月 sān yuè
...
- Október: 十月 shí yuè
- November: 十一月 shí yí yuè
- December: 十二月 shí èr yuè
Csak az év épül fel a számok felsorolásával.
Az 1998. április tehát: 一 九九 八年 四月 .
A hónap napja van kialakítva azáltal, hogy a szám vagy előtte a „nap” 日 rì .
天 tiān a 天 tiān szóra, a "nap" azt jelzi, hogy 天 tiān időtartam van (olyan kifejezéssel, mint például a "három nap szabadság").
- A hónap első napja így szól: 一日 yí rì ,
- A második 二 日 èr rì ,
- A harmincadik 三十 日 sān shí rì ,
- A harmincegyedik 三十 一日 sān shí yí rì stb.
December 21, 2012 van írva: 二零 一 二年 十二月 二十 一日 (2012 Nián 12 yuè 21 rì) .
Kínában a hét szót 星期 xīngqī (szó szerint "csillagok időszaka") nevezik. A hét napja a hét szó után hozzáadódik a számhoz 星期:
- Hétfő 星期一 xīngqī yī
- Kedd 星期二 xīngqī èr
- Szerda 星期三 xīngqī sān
- Csütörtök 星期四 xīngqī sì
- Péntek 星期五 xīngqī wǔ
- Szombat 星期六 xīngqī liù
A "vasárnap" szó különleges, és vagy 星期天 xīngqī tiān (az ég napja) vagy 星期日 xīngqī rì (nap a nap).
Kérjen időpontot kínaiul[edit | edit source]
A dátum megkereséséhez két kérdés lehetséges:
- 今天 的 日期 是 什么? Jīntiān de rìqī shì shénme?
vagy
- 今天 几 月 几 日? Jīntiān jǐ yuè jǐ rì? (rövid formában)
- 今天 几年 几 月 几 日 星期 星期 几? Jīntiān jǐ nián jǐ yuè jǐ rì xīngqī jǐ? (hosszú formában)
Annak érdekében, hogy megkérdezze az évfordulós dátumot, azt mondjuk:
- 你的生日是几月几日？ Nǐ de shēngrì shì jǐ yuè jǐ rì ?
És a válasz:
- 我的生日是三月二十一日。 Wǒ de shēngrì shì sān yuè èrshíyí rì.
Születésnapom március 21-én.
Milyen naptárat használnak Kínában?[edit | edit source]
A kínai naptár egy holdnaptár.
Még mindig nagyon jól használják a hagyományos ünnepek és születésnapok.
A munka és az adminisztráció érdekében az úgynevezett "napelemet" használják.
"Hány éves vagy?" kínaiul[edit | edit source]
- 你 多大? Nǐ duō dà?
Hány éves vagy?
A melléknevű ige 大 dà lehet "nagy" a méret és életkor szempontjából.
- 中国 很大 Zhōngguó Hěn dà
Kína nagyon nagy.
A kínai nyelven a 多 duō szó is fordítható le "hányan"? amikor az ige előtt van.
Ez a 多 használata lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyeket nehéz lefordítani egy másik nyelvre, de léteznek kínai nyelven:
- 她 多 美?
Mennyire elég?
- 他 多 好?
Mennyire jó?
A kérdésre adott válasz verzió nélkül épül fel a 岁 (suì) szóval:
Subject + number + 岁 (suì) .
Példa:
- 我 十七 岁. Wǒ shíqī suì.
17 éves vagyok
Amikor gyermekhez beszélünk, használhatjuk a kérdést: "mennyi?" 几岁 jǐ suì :
- 你 几岁? Nǐ jǐ suì?
Hány éves vagy?
Valójában a 几岁 akkor alkalmazzák, ha a becslések szerint a válasz 10 évnél rövidebb (megközelítőleg).
10 évnél idősebb válasz esetén használjon 多大 .
Hogyan lehet kiejteni az éveket és a telefonszámokat kínai nyelven?[edit | edit source]
Amikor egy telefonszámot vagy egy évet mond ki, a számjegyet számjegyként kell megadni.
Például telefonszámok kiejtésekor a 幺 <yāo> gyakran " 一 " helyett " 幺 <yāo> " helyettesítik. Mert ebben az esetben a 一 hangváltozása nem érvényesül, a kiejtése hasonló a 七 .
A 2014 év a következő: " 二〇一四(年) ‹ èr líng yī sì (nián) ›" and not " 二千〇一十四 ".
források[edit | edit source]
http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-5-grammaire.php
https://chine.in/mandarin/methode/index.php?lecon=6