Editing Language/Mandarin-chinese/Vocabulary/Numbers/hu


[[File:Numbers-chinese.jpg|thumb]]
<div> Ismerd meg, hogyan kell számolni kínai nyelven. </div>

Ezt a leckét kezdő ás középhaladó nyelvtanulóknak ajánljuk. 

Ma megtanulhatod a kínai számokat és kiejtésüket. 

== Számoljon kézzel 1-től 10-ig kínaiul ==
A lecke elkezdéséhez megtanuljuk, hogyan számoljuk meg a kezeket. 

Nézd meg az alábbi képet: 

[[File:Count-in-chinese-polyglot-wiki.jpg]] 

== 0 és 10 közötti számok kínai nyelven ==
Nézze meg ezt a videót, hogy megtudja, hogyan mondja ki a számokat 0 és 10 között. 

Figyeljen a hangszín kiejtésére. Ez nagyon fontos. 

 
<span class="notranslate"><youtube>WoKI-FUQRGw</youtube></span>  

== Írjon számokat 0 és 10 között kínaiul ==

Nagyon könnyű számolni 0-tól 10-ig kínai nyelven, a nulla írásjele <span class="notranslate">零 líng</span> : <span class="notranslate">零 líng</span> . 

A nulla így is leírható <span class="notranslate">〇</span> ami egyszerűbb, de kevésbé használatos. 

A Kínai nyelvben gyakran arab számokat használunk. Azonban meg kell ismernünk a gyakran használt kínai számjegyeket is. 
<!--gg-->

{| class="wikitable"
! számok 
! kínai 
! pinjin 
|-
| <span class="notranslate">0</span>  
| <span class="notranslate">零 / 〇</span>  
| <span class="notranslate">líng</span>  
|-
| <span class="notranslate">1</span>  
|一 / 幺
| <span class="notranslate">yī , yí , yì / yāo</span>  
|-
| <span class="notranslate">2</span>  
| <span class="notranslate">二 / 两</span>  
| <span class="notranslate">èr / liǎng</span>  
|-
| <span class="notranslate">3</span>  
| <span class="notranslate">三</span>  
| <span class="notranslate">sān</span>  
|-
| <span class="notranslate">4</span>  
| <span class="notranslate">四</span>  
| <span class="notranslate">sì</span>  
|-
| <span class="notranslate">5</span>  
| <span class="notranslate">五</span>  
| <span class="notranslate">wǔ</span>  
|-
| <span class="notranslate">6</span>  
| <span class="notranslate">六</span>  
| <span class="notranslate">liù</span>  
|-
| <span class="notranslate">7</span>  
| <span class="notranslate">七</span>  
| <span class="notranslate">qī</span>  
|-
| <span class="notranslate">8</span>  
| <span class="notranslate">八</span>  
| <span class="notranslate">bā</span>  
|-
| <span class="notranslate">9</span>  
| <span class="notranslate">九</span>  
| <span class="notranslate">jiǔ</span>  
|-
| <span class="notranslate">10</span>  
| <span class="notranslate">十</span>  
| <span class="notranslate">shí</span>  
|}

== Számok írása 10 után kínai nyelven ==
10 után az eredmény meglehetősen logikus: 


* <span class="notranslate">11 十一</span>  

* <span class="notranslate">12 十二</span>  

* <span class="notranslate">13 十三</span>  
... 
* <span class="notranslate">19 十九</span>  

Azután: 
* <span class="notranslate">20 二十</span>  

* <span class="notranslate">21 二十一</span>  

* <span class="notranslate">22 二十二</span>  

stb. 


Nagyon könnyű és nincs semmi különös, csak akkor, ha nem adnánk egy "egyet" 10-től 19-ig: Ne írj: " <span class="notranslate">一 十, 一 十一</span> " stb. 
<!--gg-->

== Nagy számok írása a kínai nyelvre ==

Így írhatok nagy számokat: 
{| class="wikitable"
! számok 
! kínai 
! pinyin 
|-
| <span class="notranslate">100</span>  
| <span class="notranslate">一百</span>  
| <span class="notranslate">yī bǎi</span>  
|-
| <span class="notranslate">200</span>  
| <span class="notranslate">二百</span>  
| <span class="notranslate">èr bǎi</span>  
|-
| <span class="notranslate">1.000</span>  
| <span class="notranslate">一千</span>  
| <span class="notranslate">yī qiān</span>  
|-
| <span class="notranslate">3.000</span>  
| <span class="notranslate">三千</span>  
| <span class="notranslate">sān qiān</span>  
|-
| <span class="notranslate">9.999</span>  
| <span class="notranslate">九千九百九十九</span>  
| <span class="notranslate">jiǔ qiān jiǔ bǎi jiǔ shí jiǔ</span>  
|-
| <span class="notranslate">10.000</span>  
| <span class="notranslate">一万</span>  
| <span class="notranslate">yī wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">40.000</span>  
| <span class="notranslate">四万</span>  
| <span class="notranslate">sì wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">100.000 (10 x 10.000)</span>  
| <span class="notranslate">十万</span>  
| <span class="notranslate">shí wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">500.000</span>  
| <span class="notranslate">五十万</span>  
| <span class="notranslate">wǔ shí wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">1.000.000 (100 x 10.000)</span>  
| <span class="notranslate">一百万</span>  
| <span class="notranslate">yī bǎi wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">6.000.000</span>  
| <span class="notranslate">六百万</span>  
| <span class="notranslate">liù bǎi wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">10.000.000 (1.000 x 10.000)</span>  
| <span class="notranslate">一千万</span>  
| <span class="notranslate">yī qiān wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">70.000.000</span>  
| <span class="notranslate">七千万</span>  
| <span class="notranslate">qī qiān wàn</span>  
|-
| <span class="notranslate">100.000.000</span>  
| <span class="notranslate">一亿</span>  
| <span class="notranslate">yī yì</span>  
|-
| <span class="notranslate">800.000.000</span>  
| <span class="notranslate">八亿</span>  
| <span class="notranslate">bā yì</span>  
|-
| <span class="notranslate">1.000.000.000 (10 x 100.000.000)</span>  
| <span class="notranslate">十亿</span>  
| <span class="notranslate">shí yì</span>  
|}
<!--gg-->

== Írja be a dátumot kínai nyelven ==
A dátum a legáltalánosabbtól a legpontosabbig épül: 

 
<code>Year + month + day of the month + day of the week</code>  


Az év az "év" szó előtti számok felépítésével készült <span class="notranslate">年 nián</span> : 


Így 2012-ben írták <span class="notranslate">二零一二年 èr líng yí èr nián</span> . 


Tehát azt mondjuk: "2. év, nulla, egy, kettő." Nem mondhatjuk kétezer, stb. 



A hónapokat a szám vagy a szám (10, 11, 12) a "hónap" szó elé <span class="notranslate">月 yuè</span> : 
* Január: <span class="notranslate">一月 yí yuè</span> (vegye figyelembe a yī hangszínváltozását, lásd fonetika) 
* Február: <span class="notranslate">二月 èr yuè</span> 
* Március: <span class="notranslate">三月 sān yuè</span> 
... 


* Október: <span class="notranslate">十月 shí yuè</span> 
* November: <span class="notranslate">十一月 shí yí yuè</span> 
* December: <span class="notranslate">十二月 shí èr yuè</span> 

Csak az év épül fel a számok felsorolásával. 

Az 1998. április tehát: <span class="notranslate">一 九九 八年 四月</span> . 
<!--gg-->

A hónap napja van kialakítva azáltal, hogy a szám vagy előtte a „nap” <span class="notranslate">日 rì</span> . 

<span class="notranslate">天 tiān</span> a <span class="notranslate">天 tiān</span> szóra, a "nap" azt jelzi, hogy <span class="notranslate">天 tiān</span> időtartam van (olyan kifejezéssel, mint például a "három nap szabadság"). 
* A hónap első napja így szól: <span class="notranslate">一日 yí rì</span> , 
* A második <span class="notranslate">二 日 èr rì</span> , 
* A harmincadik <span class="notranslate">三十 日 sān shí rì</span> , 
* A harmincegyedik <span class="notranslate">三十 一日 sān shí yí rì</span> stb. 

December 21, 2012 van írva: <span class="notranslate">二零 一 二年 十二月 二十 一日 (2012 Nián 12 yuè 21 rì)</span> . 


Kínában a hét szót 星期 xīngqī (szó szerint "csillagok időszaka") nevezik. A hét napja a hét szó '''után''' hozzáadódik a számhoz 星期: 
* Hétfő <span class="notranslate">星期一 xīngqī yī</span> 
* Kedd <span class="notranslate">星期二 xīngqī èr</span> 
* Szerda <span class="notranslate">星期三 xīngqī sān</span> 
* Csütörtök <span class="notranslate">星期四 xīngqī sì</span> 
* Péntek <span class="notranslate">星期五 xīngqī wǔ</span> 
* Szombat <span class="notranslate">星期六 xīngqī liù</span> 

A "vasárnap" szó különleges, és vagy <span class="notranslate">星期天 xīngqī tiān</span> (az ég napja) vagy <span class="notranslate">星期日 xīngqī rì</span> (nap a nap). 



=== Kérjen időpontot kínaiul ===
A dátum megkereséséhez két kérdés lehetséges: 
* <span class="notranslate">今天 的 日期 是 什么? Jīntiān de rìqī shì shénme?</span>  
vagy 
* <span class="notranslate">今天 几 月 几 日? Jīntiān jǐ yuè jǐ rì?</span> (rövid formában) 
* <span class="notranslate">今天 几年 几 月 几 日 星期 星期 几? Jīntiān jǐ nián jǐ yuè jǐ rì xīngqī jǐ?</span> (hosszú formában) 

Annak érdekében, hogy megkérdezze az évfordulós dátumot, azt mondjuk: 
* <span class="notranslate">你的生日是几月几日？ Nǐ de shēngrì shì jǐ yuè jǐ rì ?</span>  

És a válasz: 
* <span class="notranslate">我的生日是三月二十一日。 Wǒ de shēngrì shì sān yuè èrshíyí rì.</span>  
<blockquote> Születésnapom március 21-én. </blockquote>

=== Milyen naptárat használnak Kínában? ===
[[File:Lunar_calendar_polyglot_club2.jpg|none|thumb]]
A kínai naptár egy holdnaptár. 

Még mindig nagyon jól használják a hagyományos ünnepek és születésnapok. 

A munka és az adminisztráció érdekében az úgynevezett "napelemet" használják. 
<!--gg-->

== "Hány éves vagy?" kínaiul ==
* <span class="notranslate">你 多大? Nǐ duō dà?</span>  
<blockquote> Hány éves vagy? </blockquote> A melléknevű ige <span class="notranslate"><code>大</code> dà</span> lehet "nagy" a méret és életkor szempontjából. 
* <span class="notranslate">中国 很大 Zhōngguó Hěn dà</span>  
<blockquote> Kína nagyon nagy. </blockquote> A kínai nyelven a <span class="notranslate"><code>多</code> duō</span> szó is fordítható le "hányan"? amikor az ige előtt van. 


Ez a 多 használata lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyeket nehéz lefordítani egy másik nyelvre, de léteznek kínai nyelven: 
* <span class="notranslate">她 多 美?</span>  
<blockquote> Mennyire elég? </blockquote>
* <span class="notranslate">他 多 好?</span>  
<blockquote> Mennyire jó? </blockquote>


A kérdésre adott válasz verzió nélkül épül fel a <span class="notranslate"><code>岁</code> (suì)</span> szóval: 

 
<code>Subject + number + <span class="notranslate">岁 (suì)</span> .</code>  

Példa: 
* <span class="notranslate">我 十七 岁. Wǒ shíqī suì.</span>  
<blockquote> 17 éves vagyok </blockquote>
<!--gg-->

Amikor gyermekhez beszélünk, használhatjuk a kérdést: "mennyi?" <span class="notranslate"><code>几岁</code> jǐ suì</span> : 
* <span class="notranslate">你 几岁? Nǐ jǐ suì?</span>  
<blockquote> Hány éves vagy? </blockquote>

Valójában a <span class="notranslate"><code>几岁</code></span> akkor alkalmazzák, ha a becslések szerint a válasz 10 évnél rövidebb (megközelítőleg). 

10 évnél idősebb válasz esetén használjon <span class="notranslate"><code>多大</code></span> . 

== Hogyan lehet kiejteni az éveket és a telefonszámokat kínai nyelven? ==
Amikor egy telefonszámot vagy egy évet mond ki, a számjegyet számjegyként kell megadni. 


Például telefonszámok kiejtésekor a <span class="notranslate">幺 <yāo></span> gyakran " <span class="notranslate">一</span> " helyett " <span class="notranslate">幺 <yāo></span> " helyettesítik. Mert ebben az esetben a 一 hangváltozása nem érvényesül, a kiejtése hasonló a <span class="notranslate">七</span> . 


A <span class="notranslate">2014</span> év a következő: " <span class="notranslate">二〇一四(年) ‹ èr líng yī sì (nián) ›" and not " <span class="notranslate">二千〇一十四</span> ".</span> 

== források ==
http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-5-grammaire.php

https://chine.in/mandarin/methode/index.php?lecon=6 


<!--gg-->

==Related Lessons==
* [[Language/Mandarin-chinese/Vocabulary/Count-from-1-to-10/hu|Count from 1 to 10]]