Difference between revisions of "Language/Vietnamese/Grammar/Modal-Verbs/hu"
m (Quick edit) |
m (Quick edit) |
||
(One intermediate revision by the same user not shown) | |||
Line 1: | Line 1: | ||
{{Vietnamese-Page-Top}} | {{Vietnamese-Page-Top}} | ||
<div class="pg_page_title"><span lang>[[Language/Vietnamese/hu|Vietnamese]] </span> → <span cat>[[Language/Vietnamese/Grammar/hu|Nyelvtan]]</span> → <span level>[[Language/Vietnamese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0 to A1 Tanfolyam]]</span> → <span title>Modális Igék</span></div> | |||
== Bevezetés == | |||
Üdvözöllek a vietnami nyelvtan tanfolyam ezen fontos szakaszában, ahol a modális igék témáját fogjuk körüljárni. A modális igék, vagyis a "módbeli" igék kulcsszerepet játszanak a vietnami nyelvben, hiszen segítenek kifejezni a lehetőséget, szükségletet, engedélyt és szándékot. A modális igék használata a mindennapi kommunikáció szerves részét képezi, így rendkívül fontos, hogy megértsd és alkalmazni tudd őket. | |||
A tanulás során számos példát és gyakorlatot fogunk átvenni, hogy elmélyítsük tudásod. A modális igék a következőképpen fognak megjelenni a tananyagban: | |||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== | === A modális igék bemutatása === | ||
A vietnami nyelvben a modális igék használata a mondatok jelentését gazdagítja, lehetővé téve számunkra, hogy kifejezzük, mit szeretnénk, mit tudunk, vagy mit kellene tennünk. A leggyakoribb modális igék a következők: | |||
* có thể - tudni, képes lenni | |||
* phải - kell, muszáj | |||
* muốn - akarni | |||
* nên - ajánlott, érdemes | |||
* có - van, létezik | |||
Nézzük meg ezeket a modális igéket részletesebben, és néhány példát is adunk hozzá. | |||
=== Modális igék és példák === | |||
==== 1. Có thể (tudni, képes lenni) ==== | |||
A "có thể" azt jelzi, hogy valaki képes valamire, vagy van lehetősége megtenni valamit. | |||
{| class="wikitable" | |||
! Vietnamese !! Pronunciation !! Hungarian | |||
|- | |||
| Tôi có thể nói tiếng Việt. || /toj kɔː teː nɔːi tʲe̞ŋ viɛt/ || Tudok vietnamiul beszélni. | |||
|- | |||
| Bạn có thể giúp tôi không? || /bæn kɔː teː zɨp toj xɔŋ/ || Tudnál segíteni nekem? | |||
|- | |||
| Chúng ta có thể đến đó. || /tʃuŋ ta kɔː teː ʔeːn dɔː/ || El tudunk menni oda. | |||
|- | |||
| Anh ấy có thể chơi guitar. || /aɲ aɪ kɔː teː tʃɔːɪ ɡiːtaː/ || Ő tud gitározni. | |||
|} | |||
==== 2. Phải (kell, muszáj) ==== | |||
A "phải" használatával kifejezhetjük a kötelező cselekvést vagy a szükségességet. | |||
{| class="wikitable" | |||
! Vietnamese !! Pronunciation !! Hungarian | |||
|- | |||
| Tôi phải làm bài tập. || /toj faɪ lɑːm baɪ tʌp/ || Meg kell csinálnom a házi feladatot. | |||
|- | |||
| Bạn phải đi ngủ sớm. || /bæn faɪ diː nuː sɜːm/ || Korán kell aludnod. | |||
|- | |||
| Chúng ta phải học bài này. || /tʃuŋ ta faɪ hɔk baɪ naɪ/ || Ezt a leckét meg kell tanulnunk. | |||
|- | |||
| Anh ấy phải ăn nhiều rau. || /aɲ aɪ faɪ ʔan ɲiːu ʔaʊ/ || Ő sok zöldséget kell, hogy egyen. | |||
|} | |||
=== | ==== 3. Muốn (akarni) ==== | ||
A "muốn" azt | A "muốn" azt fejezi ki, hogy valaki szeretne valamit vagy vágyik valamire. | ||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! | |||
! Vietnamese !! Pronunciation !! Hungarian | |||
|- | |||
| Tôi muốn đi du lịch. || /toj muən diː juː lɪk/ || Szeretnék utazni. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Bạn muốn ăn phở không? || /bæn muən ʔan fɤː xɔŋ/ || Akarsz pho-t enni? | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Chúng ta muốn xem phim. || /tʃuŋ ta muən sɛm fiːm/ || Filmet szeretnénk nézni. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Anh ấy muốn mua một chiếc xe. || /aɲ aɪ muən muːə mɔt tʃiːk seː/ || Ő szeretne venni egy autót. | |||
|} | |} | ||
=== | ==== 4. Nên (ajánlott, érdemes) ==== | ||
A " | A "nên" használata azt jelzi, hogy valami ajánlott, vagy érdemes megtenni. | ||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! | |||
! Vietnamese !! Pronunciation !! Hungarian | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Bạn nên học tiếng Việt mỗi ngày. || /bæn neːn hɔk tʲe̞ŋ viɛt mɔːi naɪ/ || Érdemes minden nap vietnamiul tanulni. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Chúng ta nên ăn nhiều trái cây. || /tʃuŋ ta neːn ʔan ɲiːu tʃaːi kɛː/ || Érdemes sok gyümölcsöt enni. | |||
|- | |||
| Tôi nên đi khám bác sĩ. || /toj neːn diː xam bak siː/ || Érdemes orvoshoz menni. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Anh ấy nên tập thể dục. || /aɲ aɪ neːn tʌp tʰeː jɨk/ || Érdemes edzeni. | |||
|} | |} | ||
=== | ==== 5. Có (van, létezik) ==== | ||
A " | A "có" ige a létezést vagy rendelkezést fejezi ki, és gyakran használják a modális igék mellett. | ||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
! | |||
! Vietnamese !! Pronunciation !! Hungarian | |||
|- | |- | ||
| Tôi | |||
| Tôi có một cái bàn. || /toj kɔː mɔt kái bæn/ || Van egy asztalom. | |||
|- | |- | ||
| | |||
| Bạn có sách không? || /bæn kɔː sɪk xɔŋ/ || Van könyved? | |||
|- | |- | ||
| Chúng ta | |||
| Chúng ta có thời gian không? || /tʃuŋ ta kɔː tʰəʊ jɨn xɔŋ/ || Van időnk? | |||
|- | |||
| Anh ấy có bạn gái. || /aɲ aɪ kɔː bæn ɡaɪ/ || Van barátnője. | |||
|} | |} | ||
== | === Gyakorlatok és feladatok === | ||
Most, hogy megismerted a modális igék használatát és példákat láttál, itt az ideje, hogy alkalmazd tudásodat. Az alábbiakban tíz gyakorlatot találsz, amelyek segítenek a tanultak gyakorlásában. | |||
==== 1. Gyakorlat: Kiegészítés ==== | |||
Töltsd ki a hiányzó modális igéket a következő mondatokban: | |||
1. Tôi ______ đi học mỗi ngày. (akar) | |||
2. Bạn ______ giúp tôi, được không? (tud) | |||
3. Chúng ta ______ ăn cơm. (kell) | |||
4. Anh ấy ______ tập thể dục. (ajánlott) | |||
==== Megoldások ==== | |||
1. Tôi '''muốn''' đi học mỗi ngày. (akar) | |||
2. Bạn '''có thể''' giúp tôi, được không? (tud) | |||
3. Chúng ta '''phải''' ăn cơm. (kell) | |||
4. Anh ấy '''nên''' tập thể dục. (ajánlott) | |||
==== 2. Gyakorlat: Mondatok alkotása ==== | |||
Használj modális igéket az alábbi szavakkal, és alkoss mondatokat: | |||
1. muối (só) | |||
2. nước (víz) | |||
3. lái (vezetni) | |||
4. đến (érkezni) | |||
==== Megoldások ==== | |||
1. Tôi '''muốn''' muối. (Szeretnék sót.) | |||
2. Bạn '''có thể''' nước cho tôi? (Tudnál vizet adni nekem?) | |||
3. Anh ấy '''phải''' lái xe cẩn thận. (Óvatosan kell vezetnie.) | |||
4. Chúng ta '''nên''' đến sớm. (Érdemes korán érkezni.) | |||
==== 3. Gyakorlat: Igék párosítása ==== | |||
Párosítsd a modális igéket a megfelelő jelentéseikkel: | |||
1. có thể | |||
2. phải | |||
3. muốn | |||
4. nên | |||
==== Megoldások ==== | |||
1. (tudni, képes lenni) | |||
2. (kell, muszáj) | |||
3. (akarni) | |||
4. (ajánlott, érdemes) | |||
==== 4. Gyakorlat: Kérdések készítése ==== | |||
Készíts kérdéseket az alábbi mondatokból a megadott modális igék felhasználásával: | |||
1. (có thể) Bạn ______ giúp tôi không? | |||
2. (phải) Tôi ______ đi làm sớm. | |||
3. (muốn) Bạn ______ ăn gì? | |||
4. (nên) Chúng ta ______ đi dạo. | |||
==== Megoldások ==== | |||
1. Bạn '''có thể''' giúp tôi không? (Tudnál segíteni nekem?) | |||
2. Tôi '''phải''' đi làm sớm. (Kell korán dolgoznom.) | |||
3. Bạn '''muốn''' ăn gì? (Mit szeretnél enni?) | |||
4. Chúng ta '''nên''' đi dạo. (Érdemes sétálni menni.) | |||
==== 5. Gyakorlat: Mondatok átkonvertálása ==== | |||
Konvertáld az alábbi mondatokat modális igékkel: | |||
1. Tôi đi du lịch (akar) → Tôi ______ đi du lịch. | |||
2. Anh ấy ăn nhiều gyümölcs (ajánlott) → Anh ấy ______ ăn nhiều gyümölcs. | |||
3. Bạn không học bài (kell) → Bạn ______ học bài. | |||
4. Chúng ta sétálunk (tud) → Chúng ta ______ sétálni. | |||
==== Megoldások ==== | |||
1. Tôi '''muốn''' đi du lịch. (Szeretnék utazni.) | |||
2. Anh ấy '''nên''' ăn nhiều gyümölcs. (Érdemes sok gyümölcsöt enni.) | |||
3. Bạn '''phải''' học bài. (Meg kell tanulnod a leckét.) | |||
4. Chúng ta '''có thể''' sétálni. (El tudunk menni sétálni.) | |||
==== 6. Gyakorlat: Beszélgetés gyakorlása ==== | |||
Írj egy rövid párbeszédet, amelyben legalább három modális igét használsz. | |||
==== Példa válasz ==== | |||
* A: Bạn '''muốn''' đi ăn phở không? (Szeretnél pho-t enni?) | |||
* B: Có, nhưng tôi '''phải''' làm việc trước. (Igen, de előbb dolgoznom kell.) | |||
* A: Chúng ta '''có thể''' đi sau. (Akkor később el tudunk menni.) | |||
==== 7. Gyakorlat: Igék csoportosítása ==== | |||
Csoportosítsd a következő igéket modális igék és nem modális igék szerint: | |||
1. ăn (enni) | |||
2. muốn (akarni) | |||
3. đi (menni) | |||
4. phải (kell) | |||
==== Megoldások ==== | |||
* Modális igék: '''muốn, phải''' | |||
* Nem modális igék: '''ăn, đi''' | |||
== | ==== 8. Gyakorlat: Kiegészítés ==== | ||
Töltsd ki a hiányzó szavakat a mondatokban: | |||
{{Vietnamese-0-to-A1-Course-TOC-hu}} | 1. Tôi ______ đi xem phim vào cuối tuần. (akar) | ||
2. Bạn ______ ăn sáng trước khi đi. (kell) | |||
3. Chúng ta ______ uống nước. (ajánlott) | |||
4. Anh ấy ______ làm bài tập về nhà. (tud) | |||
==== Megoldások ==== | |||
1. Tôi '''muốn''' đi xem phim vào cuối tuần. (Szeretnék moziba menni a hétvégén.) | |||
2. Bạn '''phải''' ăn sáng trước khi đi. (Kell reggelizned, mielőtt elmennél.) | |||
3. Chúng ta '''nên''' uống nước. (Érdemes vizet inni.) | |||
4. Anh ấy '''có thể''' làm bài tập về nhà. (Ő tudja csinálni a házi feladatot.) | |||
==== 9. Gyakorlat: Elképzelt helyzetek ==== | |||
Írj három elképzelt helyzetet, ahol modális igéket használsz. | |||
==== Példa válasz ==== | |||
1. Ha esik, én '''phải''' maradni otthon. (Ha esik, otthon kell maradnom.) | |||
2. Ha van időm, én '''muốn''' elmenni a moziba. (Ha van időm, szeretnék moziba menni.) | |||
3. Ha fáradt vagyok, én '''nên''' aludni. (Ha fáradt vagyok, érdemes aludnom.) | |||
==== 10. Gyakorlat: Szókereső ==== | |||
Keresd meg a modális igéket a következő mondatban: | |||
"Tôi muốn đi chơi, nhưng tôi phải học bài trước." | |||
==== Megoldások ==== | |||
* Modális igék: '''muốn, phải''' | |||
Most, hogy végeztél a gyakorlatokkal, reméljük, hogy jobban megértetted a modális igék szerepét a vietnami nyelvben. Ha bármilyen kérdésed van, ne habozz kérdezni! | |||
{{#seo: | |||
|title=Vietnami Nyelv Tanfolyam: Modális Igék | |||
|keywords=modális igék, vietnami nyelv, nyelvtan, A1 szint, tanulás | |||
|description=Ebben a leckében megismered a vietnami modális igék használatát, példákat találsz, és különböző gyakorlatokat végzel. | |||
}} | |||
{{Template:Vietnamese-0-to-A1-Course-TOC-hu}} | |||
[[Category:Course]] | [[Category:Course]] | ||
Line 99: | Line 367: | ||
[[Category:0-to-A1-Course]] | [[Category:0-to-A1-Course]] | ||
[[Category:Vietnamese-0-to-A1-Course]] | [[Category:Vietnamese-0-to-A1-Course]] | ||
<span gpt></span> <span model=gpt- | <span openai_correct_model></span> <span gpt></span> <span model=gpt-4o-mini></span> <span temperature=0.7></span> | ||
==Egyéb leckék== | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Adverbs/hu|0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Melléknevek]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Pronouns-and-Personal-Pronouns/hu|0-tól A1-es kurzus → Nyelvtan → Állítmányok és Személyes Tárgyragok]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Adjectives/hu|0-tól A1-ig terjedő kurzus → Nyelvtan → Melléknevek]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/0-to-A1-Course/hu|0 to A1 Course]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Future-Tense-Verbs/hu|0-ás-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Jövő idő]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Past-Tense-Verbs/hu|0-tól A1-es Nyelvi Tanfolyam → Nyelvtan → Múlt idő]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Possessive-Pronouns/hu|0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Birtokos névmások]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Present-Tense-Verbs/hu|0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Jelen idő igék]] | |||
* [[Language/Vietnamese/Grammar/Nouns-and-Gender/hu|0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Főnevek és Nemek]] | |||
{{Vietnamese-Page-Bottom}} | {{Vietnamese-Page-Bottom}} |
Latest revision as of 23:10, 12 August 2024
Bevezetés[edit | edit source]
Üdvözöllek a vietnami nyelvtan tanfolyam ezen fontos szakaszában, ahol a modális igék témáját fogjuk körüljárni. A modális igék, vagyis a "módbeli" igék kulcsszerepet játszanak a vietnami nyelvben, hiszen segítenek kifejezni a lehetőséget, szükségletet, engedélyt és szándékot. A modális igék használata a mindennapi kommunikáció szerves részét képezi, így rendkívül fontos, hogy megértsd és alkalmazni tudd őket.
A tanulás során számos példát és gyakorlatot fogunk átvenni, hogy elmélyítsük tudásod. A modális igék a következőképpen fognak megjelenni a tananyagban:
A modális igék bemutatása[edit | edit source]
A vietnami nyelvben a modális igék használata a mondatok jelentését gazdagítja, lehetővé téve számunkra, hogy kifejezzük, mit szeretnénk, mit tudunk, vagy mit kellene tennünk. A leggyakoribb modális igék a következők:
- có thể - tudni, képes lenni
- phải - kell, muszáj
- muốn - akarni
- nên - ajánlott, érdemes
- có - van, létezik
Nézzük meg ezeket a modális igéket részletesebben, és néhány példát is adunk hozzá.
Modális igék és példák[edit | edit source]
1. Có thể (tudni, képes lenni)[edit | edit source]
A "có thể" azt jelzi, hogy valaki képes valamire, vagy van lehetősége megtenni valamit.
Vietnamese | Pronunciation | Hungarian |
---|---|---|
Tôi có thể nói tiếng Việt. | /toj kɔː teː nɔːi tʲe̞ŋ viɛt/ | Tudok vietnamiul beszélni. |
Bạn có thể giúp tôi không? | /bæn kɔː teː zɨp toj xɔŋ/ | Tudnál segíteni nekem? |
Chúng ta có thể đến đó. | /tʃuŋ ta kɔː teː ʔeːn dɔː/ | El tudunk menni oda. |
Anh ấy có thể chơi guitar. | /aɲ aɪ kɔː teː tʃɔːɪ ɡiːtaː/ | Ő tud gitározni. |
2. Phải (kell, muszáj)[edit | edit source]
A "phải" használatával kifejezhetjük a kötelező cselekvést vagy a szükségességet.
Vietnamese | Pronunciation | Hungarian |
---|---|---|
Tôi phải làm bài tập. | /toj faɪ lɑːm baɪ tʌp/ | Meg kell csinálnom a házi feladatot. |
Bạn phải đi ngủ sớm. | /bæn faɪ diː nuː sɜːm/ | Korán kell aludnod. |
Chúng ta phải học bài này. | /tʃuŋ ta faɪ hɔk baɪ naɪ/ | Ezt a leckét meg kell tanulnunk. |
Anh ấy phải ăn nhiều rau. | /aɲ aɪ faɪ ʔan ɲiːu ʔaʊ/ | Ő sok zöldséget kell, hogy egyen. |
3. Muốn (akarni)[edit | edit source]
A "muốn" azt fejezi ki, hogy valaki szeretne valamit vagy vágyik valamire.
Vietnamese | Pronunciation | Hungarian |
---|---|---|
Tôi muốn đi du lịch. | /toj muən diː juː lɪk/ | Szeretnék utazni. |
Bạn muốn ăn phở không? | /bæn muən ʔan fɤː xɔŋ/ | Akarsz pho-t enni? |
Chúng ta muốn xem phim. | /tʃuŋ ta muən sɛm fiːm/ | Filmet szeretnénk nézni. |
Anh ấy muốn mua một chiếc xe. | /aɲ aɪ muən muːə mɔt tʃiːk seː/ | Ő szeretne venni egy autót. |
4. Nên (ajánlott, érdemes)[edit | edit source]
A "nên" használata azt jelzi, hogy valami ajánlott, vagy érdemes megtenni.
Vietnamese | Pronunciation | Hungarian |
---|---|---|
Bạn nên học tiếng Việt mỗi ngày. | /bæn neːn hɔk tʲe̞ŋ viɛt mɔːi naɪ/ | Érdemes minden nap vietnamiul tanulni. |
Chúng ta nên ăn nhiều trái cây. | /tʃuŋ ta neːn ʔan ɲiːu tʃaːi kɛː/ | Érdemes sok gyümölcsöt enni. |
Tôi nên đi khám bác sĩ. | /toj neːn diː xam bak siː/ | Érdemes orvoshoz menni. |
Anh ấy nên tập thể dục. | /aɲ aɪ neːn tʌp tʰeː jɨk/ | Érdemes edzeni. |
5. Có (van, létezik)[edit | edit source]
A "có" ige a létezést vagy rendelkezést fejezi ki, és gyakran használják a modális igék mellett.
Vietnamese | Pronunciation | Hungarian |
---|---|---|
Tôi có một cái bàn. | /toj kɔː mɔt kái bæn/ | Van egy asztalom. |
Bạn có sách không? | /bæn kɔː sɪk xɔŋ/ | Van könyved? |
Chúng ta có thời gian không? | /tʃuŋ ta kɔː tʰəʊ jɨn xɔŋ/ | Van időnk? |
Anh ấy có bạn gái. | /aɲ aɪ kɔː bæn ɡaɪ/ | Van barátnője. |
Gyakorlatok és feladatok[edit | edit source]
Most, hogy megismerted a modális igék használatát és példákat láttál, itt az ideje, hogy alkalmazd tudásodat. Az alábbiakban tíz gyakorlatot találsz, amelyek segítenek a tanultak gyakorlásában.
1. Gyakorlat: Kiegészítés[edit | edit source]
Töltsd ki a hiányzó modális igéket a következő mondatokban:
1. Tôi ______ đi học mỗi ngày. (akar)
2. Bạn ______ giúp tôi, được không? (tud)
3. Chúng ta ______ ăn cơm. (kell)
4. Anh ấy ______ tập thể dục. (ajánlott)
Megoldások[edit | edit source]
1. Tôi muốn đi học mỗi ngày. (akar)
2. Bạn có thể giúp tôi, được không? (tud)
3. Chúng ta phải ăn cơm. (kell)
4. Anh ấy nên tập thể dục. (ajánlott)
2. Gyakorlat: Mondatok alkotása[edit | edit source]
Használj modális igéket az alábbi szavakkal, és alkoss mondatokat:
1. muối (só)
2. nước (víz)
3. lái (vezetni)
4. đến (érkezni)
Megoldások[edit | edit source]
1. Tôi muốn muối. (Szeretnék sót.)
2. Bạn có thể nước cho tôi? (Tudnál vizet adni nekem?)
3. Anh ấy phải lái xe cẩn thận. (Óvatosan kell vezetnie.)
4. Chúng ta nên đến sớm. (Érdemes korán érkezni.)
3. Gyakorlat: Igék párosítása[edit | edit source]
Párosítsd a modális igéket a megfelelő jelentéseikkel:
1. có thể
2. phải
3. muốn
4. nên
Megoldások[edit | edit source]
1. (tudni, képes lenni)
2. (kell, muszáj)
3. (akarni)
4. (ajánlott, érdemes)
4. Gyakorlat: Kérdések készítése[edit | edit source]
Készíts kérdéseket az alábbi mondatokból a megadott modális igék felhasználásával:
1. (có thể) Bạn ______ giúp tôi không?
2. (phải) Tôi ______ đi làm sớm.
3. (muốn) Bạn ______ ăn gì?
4. (nên) Chúng ta ______ đi dạo.
Megoldások[edit | edit source]
1. Bạn có thể giúp tôi không? (Tudnál segíteni nekem?)
2. Tôi phải đi làm sớm. (Kell korán dolgoznom.)
3. Bạn muốn ăn gì? (Mit szeretnél enni?)
4. Chúng ta nên đi dạo. (Érdemes sétálni menni.)
5. Gyakorlat: Mondatok átkonvertálása[edit | edit source]
Konvertáld az alábbi mondatokat modális igékkel:
1. Tôi đi du lịch (akar) → Tôi ______ đi du lịch.
2. Anh ấy ăn nhiều gyümölcs (ajánlott) → Anh ấy ______ ăn nhiều gyümölcs.
3. Bạn không học bài (kell) → Bạn ______ học bài.
4. Chúng ta sétálunk (tud) → Chúng ta ______ sétálni.
Megoldások[edit | edit source]
1. Tôi muốn đi du lịch. (Szeretnék utazni.)
2. Anh ấy nên ăn nhiều gyümölcs. (Érdemes sok gyümölcsöt enni.)
3. Bạn phải học bài. (Meg kell tanulnod a leckét.)
4. Chúng ta có thể sétálni. (El tudunk menni sétálni.)
6. Gyakorlat: Beszélgetés gyakorlása[edit | edit source]
Írj egy rövid párbeszédet, amelyben legalább három modális igét használsz.
Példa válasz[edit | edit source]
- A: Bạn muốn đi ăn phở không? (Szeretnél pho-t enni?)
- B: Có, nhưng tôi phải làm việc trước. (Igen, de előbb dolgoznom kell.)
- A: Chúng ta có thể đi sau. (Akkor később el tudunk menni.)
7. Gyakorlat: Igék csoportosítása[edit | edit source]
Csoportosítsd a következő igéket modális igék és nem modális igék szerint:
1. ăn (enni)
2. muốn (akarni)
3. đi (menni)
4. phải (kell)
Megoldások[edit | edit source]
- Modális igék: muốn, phải
- Nem modális igék: ăn, đi
8. Gyakorlat: Kiegészítés[edit | edit source]
Töltsd ki a hiányzó szavakat a mondatokban:
1. Tôi ______ đi xem phim vào cuối tuần. (akar)
2. Bạn ______ ăn sáng trước khi đi. (kell)
3. Chúng ta ______ uống nước. (ajánlott)
4. Anh ấy ______ làm bài tập về nhà. (tud)
Megoldások[edit | edit source]
1. Tôi muốn đi xem phim vào cuối tuần. (Szeretnék moziba menni a hétvégén.)
2. Bạn phải ăn sáng trước khi đi. (Kell reggelizned, mielőtt elmennél.)
3. Chúng ta nên uống nước. (Érdemes vizet inni.)
4. Anh ấy có thể làm bài tập về nhà. (Ő tudja csinálni a házi feladatot.)
9. Gyakorlat: Elképzelt helyzetek[edit | edit source]
Írj három elképzelt helyzetet, ahol modális igéket használsz.
Példa válasz[edit | edit source]
1. Ha esik, én phải maradni otthon. (Ha esik, otthon kell maradnom.)
2. Ha van időm, én muốn elmenni a moziba. (Ha van időm, szeretnék moziba menni.)
3. Ha fáradt vagyok, én nên aludni. (Ha fáradt vagyok, érdemes aludnom.)
10. Gyakorlat: Szókereső[edit | edit source]
Keresd meg a modális igéket a következő mondatban:
"Tôi muốn đi chơi, nhưng tôi phải học bài trước."
Megoldások[edit | edit source]
- Modális igék: muốn, phải
Most, hogy végeztél a gyakorlatokkal, reméljük, hogy jobban megértetted a modális igék szerepét a vietnami nyelvben. Ha bármilyen kérdésed van, ne habozz kérdezni!
Egyéb leckék[edit | edit source]
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Melléknevek
- 0-tól A1-es kurzus → Nyelvtan → Állítmányok és Személyes Tárgyragok
- 0-tól A1-ig terjedő kurzus → Nyelvtan → Melléknevek
- 0 to A1 Course
- 0-ás-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Jövő idő
- 0-tól A1-es Nyelvi Tanfolyam → Nyelvtan → Múlt idő
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Birtokos névmások
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Jelen idő igék
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Főnevek és Nemek